Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Oriné Fodor Márta: Az egyesülési szabadság és a félállamiság jelenségének jogi kapcsolata történeti példák tükrében, a polgári kor kezdetén

hídvámszedési javaslatot, melyről jelent az országgyűlésnek.(4-5. §). Az 1840. évi 39. tc. nyilvánította teljes erejűnek a szerződést. E koncessziós szerződés ruházta fel magánjogi jogosítványokkal a részvénytársaságot. 2.3.3. Az 1840. évi 18. tc. a közkereseti társaságokról jelzi a koncessziós elv feladását. A tiszta részvénytársasági formához képest sajátos korlát, hogy egy tag részvényei számától függően növekvő, de max. 10 szavazatot bírhatott (60. §). A törvényben rögzített normatív feltételek alapján (első ízben a magyar polgári egyesülési jogban) a váltótörvényszéknél történő bejegyzés mellett szabadon jöhettek létre a közkereseti és részvénytársaságok. Ezzel két dolog valósult meg: 1) az egyesülési szabadság az ipar- és vállalkozási szabadság terén - áttörve ezzel a közjogban privilégium alapján álló feudális testületek rendszerét, 2) a gazdasági egyesülések fogalmilag elkülönültek az általános célú egyesülésektől. 2.3.4. Az 1841-től Kossuth által szerkesztett Pesti Hírlap vitái nyomán^ is közvéleménnyé kezdett válni, hogy az Ausztriához fűződő gazdasági kapcsolatok megváltoztatása nélkül a hazai iparfejlesztés nem valósulhat meg. A nyilvánosság szervezésében nyitott új korszakot az 1844. október 6-án megalakult Védegylet és fiókegylet, mely már politikai eszközöket használt fel a gazdaság és hazai iparfejlesztés érdekében, a meggyőzés és állásfoglalás kinyilvánítására való indítással.^6 Tehát a reformkor eljutott a gazdasági egyesülés szabadságától a politikai célú egyesülés szabadságának gondolatához. 2.3.5. Az 1848-as törvények az egyesülési szabadságot nem deklarálták, de az egyéni szabadságból következőnek tekintették. 2.3.6. Kossuth kütahyai alkotmánytervezetében^ a politikai szabadság öszszetettségét fejezte ki: „Szabad embert nem elégíthet ki a politicai szabadságnak azon paránnyá szétmosott adaga, mely abban határozódik, hogy időszakonkint egy-egy szavazatot vett ... szakadatlan befolyással kell bírnia községi s megyei ügyeiben." A törvényhozás által nem módosítható, el nem törölhető egyéni jogok közé sorolta a gondolat (szabad sajtó), a lelkiismeret (vallás), és az egyesülés szabadságát, ezek határát egyedül mások jogának sérthetetlenségében jelölte meg. Eredeti gondolata, hogy a magyarországi nemzetiségi kérdést egyleti formában látta megoldhatónak, nem pedig az általuk igényelt területi önkormányzat biztosításával, ami szerinte is az ország feldarabolásához vezetett volna. Az evangélikus egyház választás elvén felépülő „democratiai szerkezetű" felépítését állította példának, melynek tagjai szétszórtan élnek, mégis egységes önkormányzatuk van. 2.4. A szabadságharc után Magyarország birodalmon belüli területi különállását fölszámolták, az 1849. évi osztrák községi törvényt azonban nem vezették be, tehát nem volt helyi önkormányzat, a szakigazgatás és az általános igazgatás közötti egyeztetések az igazgatáson belül történtek. Hozadéka a kornak a szakigazgatási szervezetek nagyarányú fejlődése, pl. a pénzügyi igazgatás területén. |Diószegi György: Kossuth Lajos üzenete 1841-1844. Bp., 1993. |Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790-1848. Bp., 1951. 250-256. 1 Spira György: Kossuth és alkotmány terve. Debrecen, 1989. 49-56. 1.. (Kütahya, 1851. áprilisLondon, 1859. április)