Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Oriné Fodor Márta: Az egyesülési szabadság és a félállamiság jelenségének jogi kapcsolata történeti példák tükrében, a polgári kor kezdetén

Társaság régóta vajúdó tervének megvalósulását.^1 Számos más egylet megalakítása is nevéhez fűződik.32 Széchenyi királyi biztosként 1833 óta 10 éven át irányította a Duna végig hajózhatóvá tételét, közben valósult meg a Duna Gőzhajózási Társulat és a balatoni gőzhajózás részvényes formában. 1832-ben, szorgalmazására létrejött a Budapesti Hídegyesület, ami a Lánchíd Rt. elődje volt. Széchenyi önzetlen szándékát kétségbe vonók elhallgattatására 160 ezer forint értékű Lánchíd részvényét, melynek 20 %-a volt kifizetve, 32 ezer forintért felkínálta nyilvánosan eladásra.^3 Az 1825-27. évi országgyűlés Pest megyei követutasítási vitájában a kálvinista nemesi családból származó Fáy András (aki Sárospatakon [1803-1804] Kövynél jogot tanult) egész sorát pendítette meg a reformgondolatoknak, melynek jelentőségét Széchenyi hamarosan átlátta és Fáyt segítőtársának választva nagyrészt megvalósultak. Ezek közül Fáy András nevéhez kötődik a Pest megye pártfogása alatt álló első pesti takarékpénztár felállítása 1841-ben, mely a kistőkék bekapcsolását tette lehetővé a gazdasági életbe.^ 2.3.2. Az 1832-36. évi országgyűlésen megtörtént a 25. tc.-ben azon magántársaságok közhasznúvá nyilvánítása, melyek a törvényben felsorolt 13 útvonal mentén vasutakat, víziutat, hidakat kívántak építeni (1. §). Előírja a törvényhatóságok együttműködési kötelezettségét a károk sommás úton történő rendezésére, önkormányzati karhatalom igénybevételére (2. §). Megadja a kisajátítási javaslattétel jogát a társaságnak. A kisajátítandó terület feletti döntést a főkormányszék hozza meg. A kárpótlás mértéke alku során és bírósági eljárásban alakul ki (3. §). A létesítmény-üzem használati díját a főkormányszék alku után határozza meg (4. §). A társaság mentesül a közadók alól, de kisajátított, volt úrbéri területek után járó adót fizetniük kell, nem nemes alkalmazottaik is adóznak (7. §). Az alkalmazottak által okozott kárért a társaság felel. Az előbbi törvényre támaszkodva az 1836. évi 26. tc. állította fel az Országos Állandó Küldöttséget (élén a nádorral, aki az 1790/1. tc. értelmében biztosított királyi legfőbb felügyeleti jogot gyakorolva tölti be bizottság elnöki tisztét), melynek feladata a szerződés megkötése a Buda és Pest közötti állandó híd építését vállaló részvénytársasággal. Tagjai világi főrendek (köztük Széchenyi), egyháziak, királyi táblabírák, a négy országgyűlési kerület, szabad királyi városok, társországok képviselői (12. §). A küldöttség bírálja meg a terveket, a <3 • "• 31 Az 1827. évi 11. tc. szerint a Magyar Tudós Társaság törvényes pártfogója József nádor lett, az alakuló ülés 1830. nov. 17-én volt Pozsonyban. (Magyar tudós társasági névkönyv astromómiai naplóval kalendáriommal 1843-ra Budán.) A 25 tagú igazgató tanácsot a négy rendből választatották. A rendes tagok a tudomány műveló'i. Lényeges elem a félállamiság (II.-es típus) szempontjából, hogy évente szubvenciót kap az államtól, 1869-es alapszabályában kötelezte magát, hogy a kormány részére felkérésre tudományos kérdésekben véleményt mond. 32 1822-ben alakult meg a lóversenyegyesület, melynek patrónusául a nádort nyerte meg Széchenyi. 1827-ben jött létre. Az 1830-ban megalakult Állattenyésztő Társaság szintén Széchenyi gondozásában, ami 1835-ben átalakul Országos Gazdasági Egyesületté, ennek keretében mozgalmat indított a szederfaültetés és selyemtermelés érdekében, elvállalta a soproni szederegyesülqt elnökségét. Széchenyi István a vasúthálózatépítésről, a mellékvonalak hálózatáról is készített javaslatot, melyeket költségvetésből kívánt megépíteni: i.m. Majdan János: Helyiérdekű vasutak és azok kiépülése a Dunántúlon. Kandidátusi értekezés. Pécs, 1994. 33 Diószegi György: Kossuth Lajos üzenete. Pesti Hírlap, anno 1841-1844. Bp., 1993. 3

^ Fáy András: Terve a pest-megyei köznép számára felállítandó takarék-pénztárnak. Buda, 1839.