Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Takács Imre: Az alkotmánybíróság jogfejlesztő szerepéről

indokait és mértékét. Az alkotmánybírósági értelmezésben nem egyszer találkozunk természetjogi eredetet felidéző elemekkel vagy az alapjogi értékek rangsorolásával. Alkotmánybíróságunk az alapjogok védelme területén elméletileg is megalapozta határozatainak az irányát. Az emberi méltósághoz való jogot a személyiségi jogok általános megfogalmazásának tekinti.

16 Az alkotmányokban és az alkotmánybíróságok gyakorlatában a személyiségi jogok összefoglalása különféle aspektusban jelenik meg. Pl. a személyiség szabad kibontakozásához való jogként, az önrendelkezés szabadságához való jogként, vagy a magánszféra szabadságához való jogként. A magyar alkotmánybíróság az alapjogok korlátozását akkor tartja az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek, ha valamely másik alkotmányos jog védelme vagy érvényesülése csak ezen az áron érhető el. A korlátozás csak olyan mértékű lehet, ami a másik alapvető jog és szabadság érvényesítése érdekében feltétlenül szükséges. A szükségesség és arányosság vizsgálata az alkotmánybíróság döntéseinek előkészítéséhez a legelső helyre került. Az alkotmánybíróságot politikai oldalról az a vád érte, hogy a jogállamiságra hivatkozással akadályozta a rendszerváltástól elvárt igazságtételt, különösen az 1956. évi forradalom napjaiban és azt követően elkövetett tömeges megtorlásokért történő büntetőjogi felelősségre vonást.

17 Ezzel szemben áll az a" vélemény, hogy az alkotmánybíróság jól szolgálta az emberi és állampolgári jogok nemzetközi standard szerinti értelmezését.

18 A vita mind a mai napig lezáratlan, legutóbb a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész együttesen kérte a vonatkozó törvény alkotmánybírósági vizsgálatát.

19 Mind szakmai, mind politikai indokokkal vitatták az alkotmánybíróságnak egy korai, a halálbüntetés alkotmányellenességét megállapító döntését.

20 A közvéleményt sokkolta egy brutálisan elkövetett gyilkosságsorozat, érthető tehát, hogy a több embert megölő gyilkos élethez való jogát nem lehetett meggyőző módon indokolni. Öt év elteltével viszont az alkotmánybíróság a népszerűségi lista élére került, amikor a kormány stabilizációs gazdaságpolitikájával szemben az alkotmányban szereplő szociális biztonságra hivatkozással megakadályozta a szociális juttatásokat érzékenyen érintő törvény azonnali hatálybalépését.

21 A határozat a Bokros-csomag néven ismertté vált stabilizációs program szociálpolitikai részét minősítette úgy, hogy azt nem tartalmában találta alkotmányellenesnek, hanem a szociális biztonság alkotmányos tételére és a szerzett jogokra hivatkozva a hatálybalépés időpontját nyilvánította alkotmánysértőnek. A szakirodalomban Sajó András vette bonckés alá a határozatot. Bírálatában többek között a szerzett jogokra történő hivatkozást, az ere16 L. 8/1990. (IV. 23.) AB határozat 17 L. 11/1992. (III. 5.) AB határozat 18 Halmai Gábor: A négyszög háromszögesítése. Társadalmi Szemle 1993/11. 19 A visszamenőleges büntetőjogi felelősségre vonást az NSZK törvényhozása az elévülési idő „nyugvására" alapítja. A magyar törvényhozás az alkotmánybíróság határozata folytán az elévüléstől nem tekinthetett el, ezért a sortüzeket és egyéb tömeges halált okozó bűncselekményeket, amelyeket az 1956. évi forradalom és szabadságharc idején követtek el, háborús és emberiség elleni bűncselekményeknek nyilvánította, amelyekre az elévülés nem vonatkozik. 20 23/1990. (X. 31.) AB határozat. 21 43/1995. (VI. 30.) AB határozat.