Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)
GYŐR MÚLTJA - Federmayer István: Újabb adalékok Révai Miklós győri éveihez
lehessek, mennél több jelekkel meg mutathassam, hogy józan jámbor viseletem azon egy most is, az előtt is, nem pedig olylyan, mint gonoszul le festettek a Vitzai Háznak' 3 ' tselédei. Nagy sebet ejtett rajtam az a Ház szép nevemben, szeren tsémet egészen meg szegte 4 ." Ám a család anyagi csődje miatt ezt az állását hamarosan el kellett hagynia. Kilátástalan anyagi helyzete ellenére is a Magyar Költeményes Gyűjtemény kiadására vállalkozott. Ismeretes, hogy a nagyszabásúra tervezett sorozatból anyagi okok miatt csak néhány kötet jelent meg, mégis súlyos adósságba keveredett. Mivel emiatt paphoz illő életkörülményeket nem tudott magának teremteni, de ugyanakkor rendje valamelyik házába sem akart visszatérni, ezért a győri egyházmegyéből való kiutasítás veszélye fenyegette. Hogy ezt megelőzze, Pozsonyba költözött. Elköltözésében az is szerepet játszott, hogy győri nyomdászának, Streibig Józsefnek a munkájával nem volt megelégedve. Pozsonyban először, 1786 novemberétől barátainál, Nagy Jeromos és Peer Jakab akadémiai tanároknál lakott, később, 1787 szeptemberéig egy hercegi jószágigazgató öt fiának nevelője lett 5 . Ekkor a már régóta sürgetett és várt fordulat következett be életében: 1787-ben a helytartótanács a győri nemzeti iskolában működő rajziskola megszervezésével és a rajz tanításával bízta meg. Végre állandó, noha szerény jövedelemmel járó álláshoz jutott! Munkáját a tőle megszokott alapossággal végezte, noha ekkor a tanítás számára elsősorban a megélhetés miatt volt fontos. Legtöbb idejét és energiáját ugyanis irodalmi, irodalomszervezői és nyelvészeti munkáinak szentelte. A Magyar Költeményes Gyűjtemény kiadványainak szerkesztésén kívül a költészet terén is tevékenykedett: magyar verseinek gyűjteménye 1787-ben Elegyes versek, a latin nyelvűek pedig 1792-ben Latina címen jelentek meg. A nyelvtörténettel való foglalkozásának eredménye lett A régi magyar írásmódról c. dolgozata. Az irodalmi életben ezidőben meginduló társaság- és lapalapítási mozgalom is megérintette, és a Győrött élő irodalmárokkal, elsősorban Rát Mátyással és Rajnis Józseffel együtt a nyolcvanas évek végén Magyar Amalthea címmel irodalmi lapot szeretett volna kiadni. (Ebben jelent volna meg eredetileg a jámbor szándék.) Rajnis oldalán részt vett az első irodalmi vitában is, mely prozódiai harc néven vált ismertté, s amely szembeállította Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal. A II. József halála után feltámadó nemesi ellenállás idején a Magyar Tudományos Akadémia megalakításán fáradozott. Minden valószínűség szerint alaposan átdolgozta és (a szerző nevének említése nélkül) a bécsi Hadi és Más Tudósítások szerkesztőinek kérésére és segítségével megjelentette Bessenyei Jámbor szándék c. röpiratát, majd felsőbb helyről kapott biztatásra kidolgozta az Akadémia tervét, költségvetését, sőt leendő tagjainak névsorát is r \ A kor politikai életének megváltozását jelezte, hogy Révai tevékenységét nem helyeselte mindenki. Gabelhofer, a pesti egyetemi könyvtár igazgatója a királyhoz intézett titkos jelentésében a következőket írta: „A piaristáknak ismét van egy új hazafias apostoluk, Révai Miklós, a győri normál iskola negyedik osztályának tanítója. írt egy
