Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

Dányi Dezső: A győri piac és élelmiszer árai

DÁNYI DEZSŐ A GYŐRI PIAC ÉS ÉLELMISZER ÁRAI 1745-1843 (Készült az OTKA támogatásával) Az agrárárak történetével foglalkozó szakirodalom első tekintetre tiszteletre méltó nagyságú statisztikai dokumentációnak tetszik. A mezőgazdasági termékek, nyersanyagok, élelmiszerek különböző időpontokból és különféle településekről begyűjtött, rendszerezett árstatisztikái adathalmaza mögött valóban szorgos levéltári kutatás és munka rejtőzik. Az ártörténet azonban nem azonos az árak puszta dokumentációjával. Az árstatisztikái dokumentációból akkor válik ártörténet, ha az adatokkal műveleteket végzünk, ha ezeket a műveleteket gazdasági, szociális és egyéb összefüggések megvilágítására kívánjuk felhasználni. Az árak azonban még ennél is merészebb analízisekre csábítanak. Alkalmazhatók az egész társadalom, vagy egy-egy régiójának komplex gazdasági-szociális-strukturális és longitudinális vetületű analízisére. Talán nem túlzás, ha az ártörténetet a „gazdaságtudományok kulcsá"-nak minősítjük (1). A szakirodalom már megvilágította, hogy az agrártermelés fizikai adottságai, technikai szintje, kultúrája, produktivitása, a közvetlen és közvetett költségek, a tényleges és virtuális fogyasztók száma, anyagi körülményei, a monetáris eszközök, a pénz mennyisége között kvantitatíve is megformulázható összefüggés alakul ki. Mindezek a tényezők, valamint az adott gazdasági, társadalmi rendszer, a hatalmi-politikai viszonyok, olykor gazdasági ideológiák, elméletek együttesen formálják az árak szintjét, térbeli és időbeli változását. A hazai gazdaságtörténetírás a magyarországi agrárárak szintjét és változását elemezve, az előzőekben körvonalazott tényezők, viszonylatok érvényesülésének több részletét már kimunkálta. Felsorolásuk, összefoglalásuk meghaladná írásunk keretét, célkitűzését. Egyetlen kiegészítést azonban mégis hasznosnak, használhatónak minősítünk (2). Alig kétséges, hogy hazánkban a feudális kor végén, a csírájában meginduló tőkés gazdálkodás korában, az agrárárak szintjét és mozgását az ország árrendszere is befolyásolta. Nevezetesen az a tény, hogy a mezőgazdasági termeivények és az élő állatok ára szabadon változott, míg a belőlük készített élelmiszerek és termékek (faggyú, gyertya, bőrök stb.) árát folyamatosan nyersanyagaik árához igazították, limitálták. A mezőgazdaság természetbeni és pénzbeli bére ugyancsak az agrártermelés árához (volumenéhez) igazodott. Az iparcikkek és szolgáltatások árát azonban csak hosszabb időközönként fixálták. Az agrárszektor árai tehát gyorsabban, az ipari ágazat árai lassabban módosultak. Az árigazítás (limitálás) és az árszabályozás területi szervezete ugyan némileg enyhítette ezt az úgyszólván folyamatos egyensúlytalansági állapotot, néha azonban még tovább súlyosbította. Az állami