Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

Dányi Dezső: A győri piac és élelmiszer árai

beavatkozás kísérletei, a külkereskedelem, a vámtarifák módosítása, a katonai ellátás terhei tovább bonyolították az ár és a bér, a piac egyensúlyi állapotát, amelyet a feudális gazdasági, társadalmi rend még kuszábbá változtatott. Ebben a környezetben óhatatlanul kialakultak a monopóliumok, a termelés és a kínálat szférájában is, az előfelvásárlás (Vorkauf), az árfelhajtók (dardanáriusok) tevékenysége, az árudömping, vagy az értékesítés blokádja (lásd a bécsi húspiacon a magyar marhakereskedők ténykedését). A tőkés gazdasági rend ezen tipikus jelei, csírái, a központi szervek szemérmes ideológiai, morális érvekkel tűzdelt helytelenítő ediktumai ellenére is kiformálódtak. Bonyolult, ellentmondásos volt ez a korszak, nemcsak politikai, gazdasági tekintetben, hanem a piaci árak vonatkozásában is. A nyugati világ is bukdácsolva vészelte át a feudalizmus átalakulását. A korabeli válságok tehát nem közép-európai vagy magyar jellemzők (3). A győri agrárárak dokumentumai Győr következőkben részletezendő 1745-1843 évi gabona és élelmiszer árai kiemelkedő jelentőségűek. Mindenekelőtt azért, mert olyan igazgatási, szellemi-kulturális központ agrár áralakulását regisztrálják, amely a magyar városok halmazában Győrnek, a „vidéki magyar városok lelkének, koronájának" polgárosodottsága, belés külgazdasági szerepe miatt megkülönböztetett pozíciót biztosított (4). Mielőtt azonban mindezt megvilágítanánk, elemzéseink alapjára, a városi levéltárban őrzött gabona és élelmiszerek árstatisztikái állagára kell a figyelmet felhívnunk. Talán nem túlzás, ha a hazai agrártörténetírást a nyugat-európai agrártörténethez viszonyítva szerény jelzővel illetjük. Az utóbbi időszak kutatásai során azonban kitűnt, hogy elmaradásunk nem agrár-árstatisztikai forrásaink, információs rendszerünk hiányának, vagy a dokumentumok levéltári megsemmisülésének tudható be. Városaink levéltáraiban ugyanis igen jelentős - igaz nem mindig folyamatos, teljes - agrárárstatisztikai információ rejtőzik (5). A győri városi levéltár az egyik legnagyobb, viszonylag megszakítatlan, egy évszázadot átfogó, azonos tartalmú hazai agrár-árstatisztikai információs bázis. A győri városi piacbírák (Marktrichter, Inspector fori) ugyanis szorgalmasan, minden héten feljegyezték a gabonaneműek és különféle élelmiszerek tényleges, átlagos piaci árát. A fennmaradt több mint 1000 árstatisztikái bizonylat 65 termék nagy-, illetve kiskereskedelmi árát tartalmazza 1775 és 18(K) között hetenként, 1801 és 1848 közötti időszakban január, március, június és szeptember hónapokból (angariánként). A győri heti piaci árjegyzék alábbi másolata, de az 1750-es évekből származó „Piaci könyvecske" (Markt Büchl) is kétséget kizáróan igazolja, hogy a 18. század második felétől kezdve a magyar városok kiépítették az árstatisztikái információs rendszert. Debrecenben is feljegyezték "az élet árát", Mosonmagyaróvárott, Esztergomban, Nagykanizsán, Baján, Szegeden, Temesvárott és másutt is megtalálhatók a gabonafélék és élelmiszerek piaci árstatisztikái, a Tabella pretii frugum kötegei.