Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

Dányi Dezső: A győri piac és élelmiszer árai

Az alábbi grafikon pedig azt szemlélteti, hogy a közönséges és fehér kenyér évenkénti árváltozása is sajátságos viszonylatban formálódott ki. Ha megemelkedett a kenyerek ára, akkor néhány évben a fehér, néhány évben azonban a közönséges kenyér ára volt magasabb, mint az előző évben. Az előzőekben körülírt elv tehát nem érvényesült folyamatosan. 11. A fehér és a közönséges kenyér éves árának változása 1775-1843 (Font/dénár) Az előző évi ár=100,0 t - Fehér kenyér * Közönséges kenyér * í 'A ii f \ H AA y V • ' V \ 1 1 1 i 1 1 1 1 i * i 1 i 1 k i i 1 i 1 { 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 í 1 1 1 1 1 1 1 1 iooo<i-'*r>.ocoípO)f>iixico'w-vr>-ofOU>o>fNinoOTI^^OOOOoa050>0)CT>000-r-T-'<-C\l(N<NCNOrtcO-<í r^r^^h-r^r^r^r^r^oooocoooaaoococooooooocoooto (Lásd a T9. táblát.) A hüvelyesek ára A győri piacbírák a hüvelyesek nagy és kiskereskedelmi heti piaci árát is feljegyezték. Az élelmiszerfogyasztás el nem hanyagolható árui közül a közönséges bab, borsó és lencse árait bemutatva az alábbi jellemzőket emeljük ki: - a hüvelyesek ármozgása hosszútávon a gabonafélék áralakulását követte. Úgy tetszik, hogy a mezőgazdasági termékek és élemiszerek hosszútávú árjellemzése a gabonaféleségekkel elvégezhető, azaz az egész agrárágazat áralakulását érzékelteti a gabonák árváltozása.