Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)
GYŐR JELESEI - Mónus Imre: Dr. Bay Ferenc
az ügyet. Az idézett levélrészlet egyik előzménye volt az az akta, melyet a miniszter helyett az államtitkár írt alá 1936. július 17-én a 10.058/1936/111. sz. alatt. Ebben többek között az áll: „...A Nemzeti Múzeum Tanácsának javaslata alapján a győri városi közkönyvtár jelen szám alatti rendeletemmel közgyűjteménnyé nyilvánítottam." Nagyon jelentős lépés volt ez, s a könyvtárnak nem csak kiemeltebb rangot adott, de elvi és anyagi elismertsége is megnőtt. A könyvtár elhelyezéséért A fentebb már említett HÜBNER-féle tervezet nem valósulhatott meg. Számos vita és cikk előzte meg, míg a könyvtár olyan helyre kerülhetett, amit igazán óhajtott: önálló épület, amely csendes nyugodt helyen fekszik, ám nem túl távol a város központjától, parkban, jó levegőn stb. Ismét fölmerül a Lloyd, ám legmegfelelőbbnek a KIOSZK épületét tartaná, ahova elhelyezhetné a könyvtár mellett a városi múzeumot is. Erről ír, előadásokat tart, vitázik, bizonyít, agitál a tudományos megalapozottságtól a csipkelődő hangnemig. 1935-ben 224 olvasó volt, ám ez már négyszerese a korábbinak! A fenti szándékát a közgyűjtemények országos felügyelője is megerősíti a polgármesterhez címzett levelében: „...A könyvtár lehetőleg a városházán kívüli, központibb elhelyezésére talán megoldható lenne a városi múzeum megalapításával egyidejűleg s vele egy épületben". 18 Ez szinte szó szerint azonos BAY elgondolásával: kitetszik belőle, hogy a főhatósággal azonos az elgondolásuk. A témát külföldi tanulmányútja nyomán szerzett tapasztalatainak felhasználásával előadásban, majd ezt kis füzetben is kifejti Korszerű könyvtári szolgálat címmel. 19 Egy Budapesten tartott előadásnak is ez a fő kérdése: azt fejtegette (ma is figyelmet érdemlő tételekben!), hogy az olvasók szolgálatának elengedhetetlen alapfeltétele a könyvek korszerű elhelyezése, az olvasók fogadására legalkalmasabb helyiségek ... a kutatószobákon keresztül a mellékhelyiségekig. Vágyálom számba menő elgondolásának teljesüléséről majd 1945 őszén kapunk hírt: „Méltó helyet kap a városi könyvtár". 21 Nyilvánvaló, hogy a városi közigazgatásba azonnal visszakerült BAY sugallta a gondolatot és annak helyt adott az akkori vezetés. A megvalósulásra azonban még 11 évet kellett várnia, hogy megírhassa „A Megyei Könyvtár ünnepe elé" c. cikket. 22 Abban az épületben működött azután igazgatóként 1964. október l-ig. A könyvtár mindennapi élete E kérdésről e helyen csak nagyon röviden szólunk, a lényegi összefüggéseket mutatjuk föl. Minden könyvtárnoki, igazgatói ténykedése a könyvtár népszerűsítéséért, az olvasók jobb kiszolgálásáért történt. Az ehhez vezető utak egyikének tartotta a könyvtárak együttműködését, maguknak az olvasóknak a bekapcsolását a könyvtári élet kiterjesztéséért. A 30-as évekből fennmaradt egy keltezés nélküli