Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR JELESEI - Mónus Imre: Dr. Bay Ferenc

- A Győri Városi Közkönyvtár Barátainak Egyesülete c. - tervezete. Ez tíz pontban foglalta össze a tagság tevékenységét, annak jogi és szervezeti felépítését, rendezvények szervezését, a könyvtári élet társadalmi méretűvé való kiszélesítését stb. Ez is csak az ötvenes évek végén valósulhatott meg az úgynevezett könyvtári tanácsokkal, melyben különféle könyvtárak együttműködése volt a fő cél. Itt Győrött ennek is ő volt a kezdeményezője és vezetője. Számos újítás fűződött nevéhez. Már joghallgatóként foglalkoztatta a statisztika. Könyvtárosként szinte elsőként készített olvasási statisztikákat az országban, magánkönyvtárakról, olvasókról, könyvekről.

23 Nagyon fontos újítása volt: megkezdte 1938-ban a könyvtárban egy szakkatalógus készítését, aminek 2-3 évre tervezték az elkészültét. Ennek egyik mellék, ám nagyon fontos kapcsolt része volt, hogy 14 helybéli könyvtárral szorosabbra fűzték az együttműködést, megismerni egymás állományát, iparkodtak egyeztetni a gyarapítást. 1941-től már több adatunk van az állomány növeléséről. Ugyanabban az évben fektetik le „Győri Gyűjtemény" címmel, 14 könyvtárral a levéltári állománnyal együttesen a „Monumenta Jauriensis" tervezetét. Ez a helyismereti állomány fogalom lett később. Személyeket is megneveznek, akik ennek felelősei: dr. VARGA Endre, dr. SZABADY Béla, dr. LENGYEL Alfréd, és dr. JENÉI Ferenc 24 Az együttműködés egész pályafutását jellemezte. Érdekelte, hogy más, Győrött működő könyvtárak munkájáról tudjon, a legkisebbre zsugorítsa a párhuzamosságot, amit lehet végezzenek közösen. Személyi gyűjteményében maradt fenn egy 1949-ben végzett felmérés, amely az akkor itt működött könyvtárakról tudósít. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Központi Könyvtára volt Győrött a hatvanas évek elejétől a második egyre erőteljesebben növekvő gyűjtemény, amellyel a kezdettől létrejött együttműködési megállapodás alapján közösen szerveztük a könyvtáros képzést, a különféle rendezvényeket, kiadtuk a ma is létező Kisalföldi Könyvtáros c. folyóiratot stb. Az országban talán első vidéki könyvtárként szervezte meg azt a kiadványsorozatot, ami „Szórakoztató és ismeretterjesztő irodalom" címmel jelent meg 1937-ben a könyvtár kiadásában. Az első 79 oldal a magyar, innen a századik oldalig az idegen nyelvű könyveket sorolja föl. Az olvasók kezébe adhatta, azok kényelmesen tájékozódhattak a legfontosabbnak tartott könyvekről. Ennek azután 1944-ig megjelent további hat pótjegyzéke, a 7. már csak 1948-ban követhette a korábbiakat. Megérdemli majd az alapos szakmai elemzést. 1952 után a könyvtár megyei jogkört kapott, feladatai kiterjedtek az épülő hálózatra, új megbízások, könyvtári belső, eleddig szokatlan tennivalók ellátását is el kellett végezni. A megye ünnepi könyvheti rendezvényei, író-olvasó találkozók, könyvtárosképzés stb. BAY-t fáradtságot nem ismerő tevékenységéért számon tartotta az egész országos könyvtár- és művelődésügy. Tagja volt különféle szervezeteknek, azok rendezvényein előadott, írt a szaklapokba.