Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Lanczendorfer Zsuzsanna: Arrabona

Enzsöl Imre és Lövei Pál közös munkájában megismerhetjük a magyaróvári malom és sörgyár építéstörténetét, korszerűsítésének természeti, társadalmi hátterét. Kücsán József tanulmányában a soproni „gazdapolgár negyed", majd konkrétan a Gazda utca 23. számú lakóház érdekes építészeti feltárását találhatjuk, gazdag dokumentációval alátámasztva. A „Győri puszták" XVII. századi gazdálkodásáról nyújt átfogó képet Gecsényi Lajos munkája, mely további forrásul szolgálhat néprajzi, helytörténeti kutatások számára. Ismereteket szerezhetünk a „puszta" hasznosítási módjairól, különösen az ott élőknek vagy azt birtoklóknak a marhakereskedelemben való részvételéről. Dominkovits Péter írása egy igazi és kitűnő „nyomozásnak" számít, mivel egy Győr megyei nemesi család eltűnésén keresztül ad áttekintést a XVIII-XIX. századi középbirtok történetéről, a nemesség mobilizációjáról, „A Neuhold család tóközi birtoklásáról" című tanulmányában. Szintén levéltári forrásokon alapul Néma Sándornak a Győr megyei szőlőhegyi települések kialakulását, működését, lakosságát bemutató munkája, mely forrásértékű, és a kutatás helyszínét tekintve „fehér foltnak" számít település-néprajzi szempontból is, hiszen e földrajzi terület eddig teljességgel kimaradt az ez irányú kutatásokból. A bérleti szerződéseken keresztül nyújt Sólymos Ede bepillantást a Mosoni Felső Halászati Társulat történetébe, illetve a XX. század első felének halászéletébe. A kézművesség szakavatott kutatója, Domonkos Ottó sok izgalmas információval szolgál a győri német és magyar takácsokról tanulmányában. A takácscéhek működésének jobb megértését segítő jegyzőkönyvek bemutatása, vonzáskörzetük térképen való ábrázolása mellett egy iparművészeti kuriózummal (Franz Widner szövött kérvénye I. Ferenc József császárhoz) is elkápráztatja az olvasót. Ehhez a témához kapcsolódik Enzsöl Imrének a Hansági Múzeum céhpecsétjeit iparágak szerinti tagolásban, típus szerinti osztályozásban bemutató munkája. Az írásból és a mellékelt képekből megismerhetjük a céhes ipar e fontos kellékének történetét, ismertetőjeleit, szimbolikáját. Timaffy László által is vizsgált témáról, a hajóvontatásról kapunk egy újabb fajta megközelítést Gráfik Imre segítségével. A szerző a XVII. századi lovas vontatást ábrázoló képből kiindulva végigelemzi ikonográfiái módszer segítségével a dunai hajóvontatásra vonatkozó képi alkotásokat. Az időrendben felsorakoztatott 25 kép rendkívül nagy forrásértékkel rendelkezik mind néprajzi, mind művészettörténeti szempontból. Ugyanilyen jelentős forrásértékkel bírhat egy Nádasdy-étlap - ez derül ki a táplálkozástörténet igazi ismerőjének, Kisbán Eszternek írásából. A szerző az említett étlapot összeveti a XVI. század egy másik teljes étlapjával, valamint az ezen időszakra jellemző étkezési kultúrával és szokásokkal, s ez alapján a középrétegbeliek számára készítettnek tekinti. Kisbán Eszter tanulmánya a néprajzi kutatás tárgyának kiszélesítése (középréteg) illetve módszertani útmutatása alapján nagy értéket jelent a néprajztudomány művelői számára.