Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

Dányi Dezső: A győri piac és élelmiszer árai

azonban nem idézte elő a durvább minőségű lisztek árarányának tendenciózus változását. 9. A lisztféleségek áraránya, "775-1823 (pozsonyi mérő/Ft, dénár) 100,00 1 1 (Lásd a T7. táblát.) A kenyér ára A kenyér a korabeli élelmiszerfogyasztás egyik legfontosabb eleme. A magyar társadalom nagyobbik hányada azonban bizonyosan nem vásárolt kenyeret, mert házi sütésre rendezkedett be. (A 18. század hetvenes éveiben például Somogy megyében Kaposvárott és még néhány településen volt csak péküzlet, az alispán jelentése szerint.) A kenyér árát tehát nem a kenyérfogyasztás, hanem a bolti, pékáru fogyasztás vetületében kell értelmeznünk. A katonai, közületi kenyérellátás és főként a városokban élő, pékáru fogyasztására kényszerülő népesség ezen igen fontos táplálkozási cikkének ára nem ingadozhatott szabadon. A megyei törvényhatóságok tehát az étkezési gabona, illetve a lisztek árához igazították a kenyér és a péksütemények (zsemle, szarvas) árát. Az áriimitációs testület olykor igen gondosan és gyakran szabályozta a bolti kenyér árát. Próbaőrlést, próbasütést, elő és utókalkulációt, próbavásárlást rendelt el. A katonai szerveknek megküldte az árlimitáciős táblákat, elsősorban akkor, ha a megye területére katonai egységeket telepítettek. A Helytartó Tanácsnak felterjesztették az árlimitáciős döntéseket. Hosszú távon a hazai kenyér árak általában a kenyérgabona és a lisztek árához igazodtak. A győri kenyér ára is - az alábbi