Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

Dányi Dezső: A győri piac és élelmiszer árai

Az idő tengelyén is kimutatható, hogy a győri piac egyensúlyt keresett a nyersanyag és származéka - az étkezési gabona és a lisztek - áraránya között. Az előbb idézett éves árakat időrendbe állítva kitűnik, hogy a lisztféleségek ára egyik évről a másikra mindig kisebb arányban növekedett, mint ugyanezen időszakban az étkezési gabona ára, de mindig alacsonyabb arányú volt a lisztek árának csökkenése. A piac mérsékelte tehát a nyersanyag árinflációját, de a deflációját is, mert a nyersanyag származéka fontos étkezési alapanyag volt. Kiemelendő, hogy ez a mérsékelés változó nagyságrendű, és nem küszöbölte ki az élelmiszerfogyasztás válságos időszakait, hiszen a grafikon szerint néhány évben a lisztféleségek éves átlagára egyik évről a másik évre 50%-al drágult. 8. A tiszta búza és a fehér liszt évenkénti árváltozása, %, 1775-1823 100 , (Lásd a T6. táblát.) Az 1832-1843 évi liszt árlimitáciő közel minden hónapban szabályozta a lisztféleségek árát a tiszta búza árához igazodva, külön a pékekre és lisztes boltokra, valamint a piacon áruló asszonyokra vonatkozóan. Összefoglalva adatait megállapíthatjuk, hogy a valóságos, 1775-1823-ban mért áralakuláshoz hasonló tendenciák formálódtak ki. Az árszabályozás ugyan merevebb, adminisztratív jellegű, olykor következetlen is, de a búza áremelkedése a lisztek áriimitációjában együttjárt a lisztféleségek ártöbbletének csökkenő arányával és az áriimitáció idősoraiban is mindig alacsonyabb a liszt áremelkedése és csökkenése az előző időszakhoz mérten, mint a tiszta búza árának változása.