Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

Dányi Dezső: A győri piac és élelmiszer árai

A heti piac mindennapi gondjait, az értékesítés és felvásárlás pillanatnyi döntési mechanizmusát, vagy kényszerét a hosszú távú trendek alig befolyásolhatták. A naptári, vagy a gazdasági év szakaszainak (hónapok, évszakok) várható, vagy tapasztalt ármozgása azonban bizonyára körülhatárolta a valóságos kínálat és kereslet nagyságrendjét és árszintjét is. A gabonaneműek ezen szezonális ármozgását pedig elsősorban a termelési feltételek, az időjárási, szállítási viszonyok, a tárolás körülményei, kapacitása, a tényleges szükséglet és a felvásárló, olykor spekulatív kínálat és kereslet szabta meg. A felsorolt tényezők érzékeltetik, hogy nincsen általános, mindenütt és mindenkor érvényes szezonális ármozgás. Az alábbi szezonális indexek mégis azt sugallják, hogy elemzett időszakunkban a piaci árak általában a gabonaneműek betakarítása előtt emelkedtek meg, és a betakarítás után szállottak alá. (Ha azonban jég verte el a beérett búzát, akkor nyár közepén drágább volt, mint május hónapban.) Ez a mechanizmus társadalmi vetületében a szegény rétegek betekarítás utáni piaci árufelhozatalát és vásárlását, a módosabbak késő őszi vagy tavaszi piaci termékkínálatát alakította ki. A piaci forgalom nagysága tehát az ármozgással ellentétes irányú volt, aratás után megnőtt, aratás előtt lecsökkent, de a felvásárló kereskedelem és a spekulatív tőke módosíthatta az ár és a mennyiség elméletileg ellentétes viszonyát. 5. A gabonaárak szezonalitása, 1775-1791 80,00 •Tiszta búza —•—Közönséges búza •Rozs •Zab • Kukorica