Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Federmayer István: Újabb adalékok Révai Miklós győri éveihez

hogy a tanítás idején az udvaron a legnagyobb csend legyen, minden tumultust és lármát megszüntessen, hogy miután mind az igazgató, mind a magisztrátus megfeddette, a részegségében elkövetett sértésért kövesse meg tisztelendő Révay urat is. Tudniillik az igazgató (a többi oktatóval egyetértésben) úgy ítélte meg, hogy a természetet kell követni, és így azt gondolta, hogy nem kell súlyosabb eszközökhöz nyúlnia, nem kell mindjárt követelni a nevezett városgazda végleges eltávolítását az iskolaépületből, míg az enyhébb fenyítést meg nem próbálták. A természet sem ismeri az ugrást, kivált oly esetben, amikor előre lehet látni, hogy a magisztrátus a kért elbocsátáshoz nem egykönnyen fog hozzájárulni, hisz a városgazda már teljes 17 éve lakik e házban, melynek karbantartásáról is gondoskodik, továbbá úgy ítélik meg, hogy minden eddigi viszály oka a tisztelendő Révay úr szolgálója és a gazda felesége. Amiatt is panaszt tesz még, hogy az igazgató nem eléggé védte meg őt (Révayt) azoktól a viszontvádaktól, melyeket a vádlott városgazda a magisztrátus színe előtt Révai panaszaira adott, sőt, amikor a vádlottnak a magisztrátus előtt részint Révairól, részint szolgálójáról, azaz szakácsnőjéről elmondott hazug rágalmait meghallotta, meg sem szólalt, s azt tanácsolta neki (Révainak), hogy jobb lesz a magisztrátus javaslata szerint elbocsátania a szolgálót, mivel a szokásos vizsgálattal a körülményeket nem lehetett megállapítani, következésképpen méltányos védelmet adó ítéletet sem lehet hozni. Azt is felpanaszolja a magisztrátusnak, hogy a vele kötött szerződést megsértette, amikor a piszkos, sötét, igazságtalanul drága lakásba kényszerítette, s az előző szerződés szerint szállásdíj címén kiutalt 50 forintot megvonták tőle, holott a másik két tanárnak 20 forintot fizettek ki, hogy tűzifáról gondoskodjanak. - No de akkor az ilyen lakást ezekkel a feltételekkel miért foglalta el? Illetékes helyen miért nem tett panaszt a megkötött szerződés megszegése miatt? - Aztán a maga, pontosabban a rajziskola számára általa kért külön szolgát sem fogadták fel. - De ennek az elemi iskolának van már egy jó gondnoka! Miért kellene szükségtelenül növelni a kiadásokat a már meglévőkön kívül? - Aztán azt is sérelmezi, hogy a magisztrátus nem becsüli eléggé a rajziskolát, mivel nem biztosította a már testületileg megszavazott modellgyűjteményt. - Hát miért nem noszogatta azokat az iparosokat, akik ezek elkészítésével meg voltak bízva? Felemlíti azokat a minden évben új kiadásokkal járó egyéb javaslatait is, melyek a szisztematikusan kidolgozandó mintarajzok gyarapítására szolgálnak. Azt gondolom erről, hogy a rajztanár úr ezekért érdeme szerint a jutalompénzből részesüljön, noha a rendszeres tanításért egyébként fizetést kap. Egy Bahunekh nevű szenátort is igen súlyosan megtámadott, mert gyanúja szerint a városgazda legfőbb felbujtója volt, de más szenátorokat is megvádolt, kárhoztatta kollégáit is, mivel a tanári értekezleten kijelentették, hogy a békesség megteremtése fontosabb, mint a városgazda eltávolítása az udvarból, és mindössze azt kérték az igazgatótól, hogy a föntemlített gazdának parancsolja meg, hogy a tanítás ideje alatt a lárma azonnal szűnjék meg. Hogy aztán ezek a panaszok megalapozottak és elégségesek-e ahhoz, hogy a közszolgálatot hirtelen abbahagyja, és a hivatalos szerződést ilyen visszás okoskodással és