Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Federmayer István: Újabb adalékok Révai Miklós győri éveihez

a Nemzetünkhöz való szeretetet egyébkor is, de főképpen ezen alkalmatossággal nyilvánosan kimutatta." Révainak Fenglerhez írt másik elégiája ugyancsak a Latina lapjain olvasható.

30 Mint címéből kitűnik, a II. Lipót koronázási ünnepségeiről szerencsésen hazaérkező püspököt köszöntötte versével. (A koronázás 1790. november 15-én volt.) Ismét vér öntötte el szemét, s a kínzó fájdalom nem engedi, hogy személyesen is üdvözölje, pedig mennyire szeremé látni a főpap örömét amiatt, hogy a már-már kitörő belviszály fenyegető veszedelme elhárult Hunniáról. Majd azt a dilemmát boncolgatja, mely József uralkodásának éveiben az értelmiség java részét foglalkoztatta: a király személye és a haza között levő ellentmondás. Ugyanis a nemzet többsége nem tudta összeegyeztetni az uralkodó iránti érzéseit a haza szeretetével. „Pedig bűnös az a felfogás, mely a királyt és a hazát szembenállítja egymással.

01 Esztelen az az ember, s bajba is sodorja nemzetét, aki olyan szörnynek, monstrumnak tekinti mindkettőt, melyek csak a másik kárával, megsemmisítésével érvényesülhetnek."

32 Valójában azonban úgy összetartoznak ezek, mint a fej és a testrészek! Örömmel állapítja meg, hogy Fengler nem tartozott e helytelenül gondolkodók közé, sőt! Nemegyszer látta emiatt gondokba merülve, mindkettőt féltvén a bajtól.

30 De most elmúltak a viharfelhők, méltán ünnepelhet a város, a nép. Ebből a verséből sem maradhatott ki egyéni panasza! „Noha ártatlan dolgokkal foglalatoskodtam egész életemben, a haza, a közjó javára, mégis mennyi baj zúdult rám eszelős emberek miatt! Csak mióta a püspök kegye ragyog rám, szűntek meg kínjaim: a hideg tél, a betegség, a szegénység sanyargatásait a főpap adománya, segítsége hárította el tőle."

54 Kezdettől fogva pártfogolta munkáját, törekvéseit, s azt akarta, hogy méltányosabb helyzetbe kerüljön. Ha valami lehetőség adódott, ajánlásaival támogatta ügyét.

55 Gyakran asztalához hívta. Pironkodva, ám mégis örömmel hallotta, hogy véleménye szerint „jobb agyagból gyúrták". 6 A napokban is, mikor a magyar nyelv ügyét szorgalmazta Budán, a püspök bőkezű vendéglátásban részesítette. Ha ezután is élvezheti kedvezését, sorsa felől nem kell aggódnia. Ebből a pontosan 100 soros, disztichonos versből láthatjuk, hogy Fengler Győrbe érkezése óta Révai sorsa lényegesen könnyebbé vált a püspök anyagi és társadalmi támogatása következtében, noha egyre többször kiújuló betegségét ő is csak enyhíteni tudta. Meg két Fenglerhez szóló verséről van tudomásom. Az elsőt Récsey Viktor közölte Révai leveleivel együtt.

37 Valószínű, hogy ez is 1790-ben, II. Lipót koronázása után keletkezett. A hatodfeles jambusi sorokból építkező versben elsősorban a pártfogó érdemeiért mond köszönetet, „jóságod számos és gyakori bizonyságát adtad a minap is, mikor jobb sorsra érdemes életemet csodás igyekezettel megkönnyítetted."

58 Ennek fejében, míg kis élete tart, költészetével megörökíti jótevője nevét. „Míg e balsorsú világban maradok, noha nagyon szeretem a hozzám nagyon rideg hazámat, örökös szegénység korlátai között élek, s ezt nem szívesen viselem el, s éppen ezért szorulok rá támogatásodra" A köszönet és hála