Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Federmayer István: Újabb adalékok Révai Miklós győri éveihez

tehát, hogy Fengler a királynő halála után II. József híve volt, s világnézetét a felvilágosodás jellemezte. Az itteni és az ezt megelőző, összesen tizenhét éves pedagógiai tevékenysége után a császár újabb feladatott bízott rá: a gazdasági csődbe jutott melki bencés apátság ügyeit kellett rendbe hoznia. Piarista életrajzírója szerint ezt a kényes, eddigi munkájától merőben eltérő feladatát is oly sikeresen látta el, hogy nemcsak a császár barátságát és elismerését, hanem a bencés papság szeretetét is elnyerte. Ezért kapta jutalmul a győri püspökséget. Jellemző, hogy kinevezésekor (1787. augusztus 15-én) a király sem az egyházi bizottság, sem a hercegprímás javaslatát nem vette figyelembe. Ugyanis egy 1787-ben hozott határozata szerint püspöki tisztségre csakis „oly személyeket kell ajánlani, de minden tekintet nélkül születésükre, kikről biztos, hogy életök tiszta, és hogy koruknál fogva jól vezetik a papságot és jól oktatják a népet"

7

'

2

. Fengler József püspökké szentelése a pápa beleegyezésének megérkezte után 1788. április 13-án, ünnepélyes beiktatása Győrött 1788. április 20-án volt. Az új győri püspök két esztendőt arra szentelt, hogy a több vármegyére kiterjedő püspökségének valamennyi templomát, plébániáját személyesen felkeresse és megismerje. A temetéskor elhangzott mindhárom laudáció kiemeli, hogy e látogatások költségeit maga költségére végezte el. „Ezen apostoli utazásokban, senkinek ezüstyét, és aranyát, senkinek pénzét nem kivánta,senkinek sem akart alkalmatlankodni, hanem valamire szüksége volt, akár a mindennapi élelemre, akár az utazásra mint magának, mint úti társainak részére, egészszen a maga erszényéből fizette, és több ezer forintokat el-költött.'''"'

11 Tevékenységét a szociális érzékenység jellemezte egyéb területen is: a szegények, az elég mostoha körülmények között nevelkedő kispapok sorsán sokat könnyített adományaival. Püspöksége idején a novíciusok szabadon érintkezhettek a világi ifjúsággal, olvashatták a pozsonyi és bécsi lapokat, a felvilágosodás gondolataival telítődtek. Jeles városi esemény volt évente, hogy a farsang utolsó három napján iskoladrámákat adtak elő.'^ „Minden nevendék Papjait szeményessen meg-ismérje, meg-visgálta kinek kinek erköltsét és tudományát; jelen volt az ő tanulásbéli gyakorlásaikon, kinek kinek az ő feleletére vigyázott, a kik szorgalmatosbban iparkodtak, azokat meg-dicsérte, minnyájokat atyai intésekkel, sőt nevezetes ajándékokkal-is ösztönözte, hogy minden tehetségekkel alkalmatossakká tegyék magokat a Lelkeknek azon nagy szolgálattyára, mellyre igyekéznek. A győri székesegyháznak ezüst pásztorbotot, ünnepi miseruhákat ajándékozott. A szováti templomot, a csanaki plébániaházat ős építtette, a himódi templom építését elkezdte. Igyekezett beilleszkedni a számára teljesen idegen ország hagyományaiba. Magyarul tanult, részt vett az országgyűlés munkájában, püspöksége ideje alatt három alkalommal fogadta palotájába a szentkoronát (1790. február 20-án, Bécsből Pestre menet, majd 1792-ben a koronázás alkalmával november hóban