Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)
GYŐR MÚLTJA - Federmayer István: Újabb adalékok Révai Miklós győri éveihez
(iYŐRI TANULMÁNYOK A pártatlan utókor e sajnálatos esetben bizonyára inkább Révainak ad igazat: Olyan kis városban, amilyen még akkoriban Győr volt, alig hihető, hogy ily romlott nőszemély (aki egyébként Schedius dajkája is volt) egy pap szolgálója lehetett volna. Inkább valószínű, hogy a korrupt szenátor aljas bosszújából született ez az alattomos, szinte kivédhetetlen vád. A városi szenátus döntése, miszerint Fengler József győri püspökhöz fordulnak Révaival fennálló peres ügyükkel, jogi szempontból indokolatlan és helytelen volt: ez nem tartozott sem Fenglerre, sem az egyházi bíróságra (consistorium). Hogy mégis ez történt, abban egyértelműen rosszindulatot kell feltételeznünk: a város vezetősége kompromittálni akarta a nyakas, igazához mindenáron ragaszkodó rajztanárt. Most már nem Révai és Fintér városgazda, hanem Révai és a szenátus között folyt a küzdelem. 6. Fengler József győri püspök és Révai Mielőtt továbbkísérnénk Révai bajlódásának történetét, a rendelkezésünkre álló gyér adatok alapján ismerkedjünk meg azzala a püspökkel, akihez a városi magisztrátus Révai ügyében fordult . Győr életében jeles nevet szerzett negyvenéves püspöksége alatt gróf. Zichy Ferenc: a város az ő építkező kedvének köszönheti barokk arculatát. Halála 27 (1783.) után József császár nem sietett az utód kinevezésével. Egyesek szerint azért, hogy a püspöki javadalom addig is az államkincstárt gazdagítsa. Csak négy év múlva szánta rá macát, hogy kinevezze Fengler Józsefet győri püspökké. Fengler József Krisztián 2 bécsi polgári családban született 1733. szeptember 17-én. 9 Középiskoláit a Kegyes Tanítórend ausztriai gimnáziumaiban végezte. Kora ifjúságától kitűnt éles eszével és sokirányú buzgó érdeklődésével. 1751-ben lépett a rendbe. Az ünnepélyes szerzetesi fogadalmát 1753. november 11-én tette le, első szentmiséjét pedig 1757. január 23-án mutatta be. Miután filozófiai, matematikai és teológiai, valamint kánonjogi tanulmányait befejezte kitűnő eredménnyel, a piaristák ausztriai gimnáziumaiban (például a bécsi Szent Ivón gimnáziumban) tanított matematikát és filozófiát. Kitűnő munkája elismeréseként az előkelő ifjúság oktatására szolgáló lichtensteini Savoyai Akadémiába (Academia Sabaudico-Lichtensteiniana) helyezték, később a günzburgi nemesi nevelőintézetben tevékenykedett, itt is oly sikereket ért el, hogy Mária Terézia érdemei elismeréseként a bécsújhelyi katonai akadémia igazgatójává nevezte ki (1769). Itt nemcsak rendtársainak elöljárója, hanem az egész intézet igazgatója is volt. Tanárként alkalmazott és tiszta matematikát oktatott, nevelőként pedig főként szentbeszédeivel aratott elismerést nemcsak a katonaiskola hallgatói, hanem mások előtt is. Paintner szerint bécsújhelyi igazgatóságának legfőbb célkitűzése az volt, hogy a gondjaira bízott ifjakat a haza hű és odaadó tisztjeivé, s egyúttal az egyház hívő tagjaivá tegye. Ez idő tájt a bécsi Theresianum mellett ez az intézet volt a felvilágosult szellemiség egyik központja'' 0 . Egyértelmű
