Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

Szakolczai Attila A Győri

október 27-én kiállt Szigethy egyik legfontosabb és legradikálisabb lépése, az AVH Nagy Imre intézkedése előtti felszámolása mellett, sőt követelték ennek országos végrehajtását. Ugyancsak Nagy Imre bejelentése előtt követelték a szovjet csapatok kivonását az ország területéről; és egyetlen olyan lényeges és általános politikai követelés létezett csak, ami kimaradt nyilatkozatukból: a szabad választás követelése több párt részvételével. Ennek elmaradása nem jelenti feltétlenül, hogy ellene foglaltak volna állást. Egyfelől ugyanis nehezen várható el egy monopolhelyzetben lévő szervezettől, hogy ellenfelek életre hívását sürgesse, vagyis nem az MDP feladata volt a többpártrendszer követelése. Jó néhány szervezet, testület (köztük a győri Nemzeti Tanács) kifejezetten ellenezte is a pártok korai alakulását. Másfelől azzal, hogy elismerték a Nemzeti Tanácsot, az MDP egyeduralmának megszűnését is elismerték, hiszen a tanács nem a párttól kapta a felhatalmazást a hatalom gyakorlására, tagjait nem a párt nevezte ki. A nyilatkozat ugyancsak a központi hatalmat megelőzve szakított az események ellenforradalomként való megbélyegzésével, és ismerte el azokat a „dolgozó nép jogos nemzeti követeléseinek"',

68 amelynek nem restauráció a célja, hanem az elmúlt évek hibáinak kijavítására irányul. Az Intézőbizottság úgy döntött, hogy a nyilatkozatot beolvassák a rádióban ezt — Takács András szerette volna megtenni, de erről a többiek lebeszélték —, és közzé teszik a sajtóban. Kéri József figyelmeztette társait, hogy közzététel csak a Nemzeti Tanács engedélyével lehetséges, és elkísérte Dóczi Róbertet Szigethyhez. Tőle az engedélyt meg is kapták (mint korábban jeleztük, Szigethy egyedül Takács Andrásnak a vezetőségből való kihagyását javasolta), így Dóczi beolvashatta a szöveget a Szabad Győr Rádióban, és az megjelenhetett a Hírlap másnapi számában is. Jellemző a tömeghangulatra, hogy másnap tüntetés bontakozott ki a felelős kiadóként Szigethy Attilát feltüntető hírlap szerkesztősége előtt, és a lap számos példányát elégették, mert közölte az MDP vezetőségének nyilatkozatát. A legtöbb munkahelyen 27-én megválasztották a munkástanácsot, vagy más elnevezéssel alakítottak forradalmi szervezetet saját ügyei irányítására; részint Szigethy Attila előző napi felhívása, részint a Szakszervezet és a Központi Vezetőség sajtóból, rádióból ismeretes felhívása alapján. Ezen testületekbe sok helyen nagy többségben kerültek be az MDP funkcionáriusai, így 29-én általában új tanácsot választottak, vagy új emberekkel egészítették ki a tanácsokat. Egyben képviselőket