Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

Szakolczai Attila A Győri

delegáltak a Győri Nemzeti Tanácshoz, a munkásság megfelelő súlyának biztosítására. Ezen tanácsok vezették egyfelől az illetékességük alá tartozó üzemeket, intézményeket, megőrizték annak értékeit, működőképességét, a dolgozók követelései alapján elbírálták a korábbi vezetőket, és vagy megerősítették őket tisztségükben, vagy szabadságolták, ritkábban elbocsátották őket. Noha a forradalom leverését követő megtorlás során sok munkástanácsi vezetőt éppen ezzel, a kommunisták üldözésével vádolnak meg, ennek éppen az ellenkezője volt igaz. A munkástanácsok azzal, hogy fegyelmi eljárást kezdeményeztek azok ellen, akiket a dolgozók nemkívánatos személynek minősítettek, akadályozták meg, hogy megalapozatlan vádak alapján bocsássanak el, bélyegezzenek meg embereket, esetleg tettlegességre kerüljön sor. Bizonyítja ezt, hogy közülük többeket a kommunisták mentésével vádoltak meg a forradalom napjaiban. A fegyelmi eljárások törvényességének betartása és betartatása érdekében a vagongyári munkástanács például szakképzett jogászt, dr. Körmendi Jánost nevezett ki a fegyelmi bizottság mellé, aki a bizottságnak nem volt tagja, döntési, szavazati joggal nem rendelkezett, egyetlen feladata az eljárás törvényességének biztosítása volt.

9 A munkástanácsok megválasztása általában titkosan zajlott, a megválasztandó személyekkel szemben különböző előzetes feltételeket szabtak. A Hajtóműgyárban például kikötötték, hogy nem lehet megválasztani büntetett előéletű személyt, vagy olyat, aki a horthysta hadsereg vagy a csendőrség hivatásos tisztje volt.

70 Míg az elsővel a munkástanács feddhetetlenségét, tisztaságát kívánták biztosítani, a második politikai állásfoglalás, tiltakozás mindenfajta restaurációnak még a lehetősége ellen is. A Hajtóműgyárban ezen a napon került elő az a dokumentum, amely az október 23-a után a pártbizottság fegyveres védelmére berendelt párttagok nevét tartalmazta. Az elnök, Menyhárt Miklós javaslatára úgy döntöttek, hogy őket az elkövetkező napokban egyenként hallgatják ki a munkástanács plénuma előtt, vagyis nem alkalmaznak velük szemben kollektív büntetést, hanem ügyük tisztázása után egyénileg bírálják el tetteiket. A munkástanács egyben összekötőket választott: Szálai Rudolf feladata volt a vagongyárral, Jakab Istváné a többi győri üzemmel, és Nagy Ferencé a Nemzeti tanáccsal tartani a kapcsolatot.

71 Vadas József és társának pere. Győri Megyei Bíróság, Nb. 5/1958. Menyhárt Miklós és társainak pere. Az 1957. 06. 05-i kihallgatás jegyzőkönyve. Uo.