Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Jáky Katalin: Az ismeretlen vándora (Interjú Göcsei Imrével)

tanárokból. 1950-től szakfelügyelőként tevékenykedett 1976-ig. Milyen körülmények között bízták meg e teendők ellátásával? - A írünisztériumtól kaptam meghívót egy értekezletre, az előadásokat hallgatva azt hittem, tévesen küldték ki a meghívást, hiszen szakfelügyelői munkáról beszéltek, én pedig nem vagyok az, gondoltam. Szóltam is a rendezőknek, tévesen hívtak meg ide. Végül kiderült, hogy szó sincs erről, mert valóban engem akartak kinevezni. Ekkor azonban még nem csupán egy megyében kellett ellátni a feladatokat, hanem idetartozott Komárom megyének Tatabányáig terjedő területe, Veszprém megye északi vidékei és Vas megye Szentgotthárdig. Abban az időben nem volt szokás megkérdezni, hogy akarok-e szakfelügyelő lenni, vagy sem, döntöttek helyettem. A baj az volt, hogy ez egyben azt is jelentette, felmentettek a tanítás alól, ami viszont hiányzott. Csak később jöttem rá, vannak előnyei, mint szakfelügyelő, állandóan mehettem továbbképzésekre, a továbbfejlődési lehetőség adott volt. Volt még egy előnye is, amivel sokfelé megfordultam, jó kapcsolatokat tudtam kialakítani szakmai vonalon, végül szívesen csináltam. Az idők folyamán többször is változtattak a szakfelügyelet hovatartozásán, jellegén. Például 1954-ben megszűnt a minisztériumhoz való tartozás (egyébként ez volt a legszerencsésebb), és az akkori megyei tanácshoz kerültem. Majd 1956-ban félfüggetlenített tanárként tanítottunk is, de ugyanakkor a szakfelügyelői munkát is elláttuk, ez a rendszer viszonylag sokáig megmaradt. - Mint középiskolai tanár a tanítóképző megszűnését követően a Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban tanított, tanítványait magas fokon készítette fel az Országos Tanulmányi Versenyekre, ezt a munkát miért vállalta szívesen? - Ha visszagondolok az idő távlatában, valóban szinte minden évben volt az OKTV döntőjébe bejutott diákom, sokan lettek közülük földrajz szakosok. Például Zamárdi Ilona a KLTE docense, Kukorelli Irén az RKK-ban végez kutatásokat, szintén kandidátus, Visy Judit a Földrajztanárok Egyletének vezetőségi tagja, Jáki Katalin megyei szaktanácsadó földrajzból. - A tanítás mellett nagyon komoly mennyiségű publikációt - szám szerint 150-et - jelentetett meg eddig. Ha a megjelent cikkeket, tanulmányokat csoportosítjuk, akkor világosan kirajzolódik előttünk, hogy a témákat tekintve nagyon változatos jellegű ez a kép. Mi inspirálta Imre bácsit a tudományos kutatásokra, abból fakadóan az eredmények leírására? - Szeretném előrebocsátani, én szeretek dolgozni, és ezért végeztem a tanítás mellett másféle munkát is. Úgy gondoltam, érdemes itt a megyében azokat a területeket feldolgozni, amit könnyen elérek, mert közel van, másrészt a Kisalföld kistájairól, illetőleg a Pannonhalmi-dombságról nagyon kevés tudományos értékű munka született előzőleg. A harmadik oka a kutatómunkámnak az volt, hogy rájöttem, az országosan elismert tudósok sem biztos, hogy kellő részletességgel ismerik az egyes kistájak jellegzetes vonásait. Egy példát is említenék erre. Kéz Andor professzor kért