Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)
ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Jáky Katalin: Az ismeretlen vándora (Interjú Göcsei Imrével)
meg arra egy alkalommal, hogy német csoportot kalauzoljak a Pannonhalmidombság területén. Elvittem őket a Nyúli-szurdikba, és ott a feltárásnál Kéz professzor ismertetőjében löszt emlegetett, holott itt homok van és nem lösz. Mondtam neki, hogy tévedés amit mondott, erre amikor jobban megnézte a feltárást, elismerte, nekem van igazam, felkért, folytassam tovább a tudnivalók ismertetését. Láttam, hogy még számára is tudtam újat mondani, mert részletesebben ismertem a terepet, mint ő. Hasonló módon jártam Pécsi Márton akadémikussal a Szigetközben. Többször voltunk közösen terepjáráson, és észrevettem, hogy nem vizsgál apró részleteket, hamar általánosít. Számomra ez furcsa volt, és megemlítettem, hogy ez a felszíni forma itt a Szigetközben jellegzetes, Pécsi Márton elfogadta véleményemet és további kutatásokra biztatott. így születtek aztán azok a tanulmányaim, melyek alapvetően feltárták e kistájak jellegzetes vonásait, például elsőként írtam meg „Adatok a Pannonhalmi-dombság geomorfológiájához" című munkát, majd a Szigetköz természetföldrajzát (egyben ez volt a témája a kandidátusi disszertációmnak is), feldolgoztam a Rábaköz természetföldrajzát, hiszen szülőföldem e kistáj. De megírtam a Mosoni-síkság természetföldrajzát is, mert én annak idején a tájföldrajz híveként számontartott Kogutowitz Károlyt hallgattam az egyetemen és ő már egyetemista koromban is a tájkutatásra sarkallt. - A természetföldrajzhoz közel álló vízföldrajzi problémákkal is foglalkozott az évek során, miért? - A témakört az indította el nálam, hogy hibásan a Rába helyett Győr déli határában mindig Marcalt emlegettek. Először ezt a kérdést pontosítottam, hiszen II. József térképein még jól szerepelt, Rábaként tüntették fel. A katonai térképeken azóta is jó. Erről írtam többször. Majd ezt követően a Rábca torkolatának az áthelyezéséről, az új Duna-meder kialakításáról jelentek meg cikkeim, így szerettem volna elérni, hogy országos viszonylatban ismerje meg a szakma és az érdeklődő nagyközönség a pontos adatokat, tényeket. - Kevés geográfus olyan sokoldalú kutatásai témáját tekintve, mint Imre bácsi? Mivel magyarázza, hogy a természetföldrajzi témák mellett gazdaságföldrajzzal is foglalkozott intenzíven? - Jól ismertem a megye gazdaságát már ifjúkorom óta, például a mezőgazdaság vonatkozásában. Tudtam, hogy sokkal fejlettebb, magasabb színvonalú, mint az ország keleti területén, többek között ezt szerettem volna bemutatni. Ugyanez a gondolat vezérelt Győr gazdasági szerepének bemutatásakor. De érdekes volt például Győr ingavándor-forgalmát feldolgozni. - Tudom, nagyon sok útleírás jelent meg Imre bácsi tollából, különösen az időközben megszűnt „Föld és ég" című folyóiratban, miért foglalkozott népszerűsítő cikkekkel? - Az a tapasztalatom, hogy az emberek szívesen olvasnak útleírásokat (magam is), ezért kezdtem egy-két utazásomról írni. Később aztán gyakran megkerestek azzal a kéréssel, írjam le élményeimet, amit szívesen közreadtam, vagy tartsak előadásokat, vetítéssel egybekötve.
