Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Göcsei Imre: Győr a folyók városa

A Rába szabályozását a Rábapatona-győri-csatorna munkálataival kezdték. „Az első ásószúrás 1886. október 5-én történt, és rendes tempóban dolgoztak egy évig. 1887. október havában kedvezőtlen időjárás állott be, amely 1888. kitavaszodásáig tartott." (Rumy S. 1893.) A csatorna megépítését 1888. október 8-ra tűzték ki. A megelőző éjjelen az erős áradás átszakította az elzáró gátat, és a folyó maga nyitotta meg új medrét a kormánybiztos helyett. „A csatorna megnyitási terveibe belejátszott a Rába szeszélye. Az idén már harmadszor áradt meg, mintegy bosszú-kísérletül az emberi tudomány és erő egyesült hatalma ellen, s a kiáradás ártalmának csökkentésére elsősorban hivatott művelet befejezési ünnepélyét megrontotta azáltal, hogy nagy víztömegével az új medret a régitől elválasztó gátat átszakította és az ünnepélyes megnyitás hajnalán új ágyát elfoglalta. Rába-Patonára érve, már csak a mederfoglalás megtörtént tényét és a régiből az új mederbe való gyors átömlést láttuk." (Rumy S. 1893.) - A Rába régi medre tehát holtmederré, azaz mesterséges morotvává alakult (3., 4. ábra). Később (1890-1893) a Marcalt is szabályozták, amikor vizét a régi Rába-mederbe vezették. A Marcal vize a Rába régi medrében Győrnél érte el az új Rába-medert. 1910-ben ezt a torkolatot zsilippel zárták le, és a Marcal vizét 5 km-rel feljebb a gyirmóti bekötő töltés felett vezették a Rábába. 1931-1932-ben újra rendezték a Marcal torkolatát, és azóta a Marcal ismét az eredeti torkolat közelében, Gyirmót és Koroncó között önti vizét a Rábába. A régi Rába-meder ennél a torkolatnál kezdődik. Ez a sok változás okozta azt a tévedést, amely szerint a régi Rába-medret Marcalnak vagy Holt-Marcalnak írják egyes térképek. Helyesen ezt a mesterséges morotvát Holt-Rábának kell nevezni. Érdekes, hogy a katonai térképek mindegyike pontosan írta és rajzolta a Rábát és Holt-Rábát (4. ábra). A Holt-Rábába ömlik Győr és Ménfőcsanak között a Pándzsa-ér, amely a Kispándzsa és a Vezseny-ér vizeit szállítja a Rábába. A Rába a Belváros és Újváros között folyik északra és a Püspökvár alatt ömlik a Mosoni-Dunába. A torkolat előtt kis szigetet, a Radót alkotja, amelyet a régi erőd maradványaiból alakítottak ki. 1907 előtt a Rábca a Püspökvár alatt ömlött a Rábába, és vizük közös torkolaton keresztül jutott a Mosoni-Dunába (5. ábra). A Király utcában áll a régi Bárány Szálló épülete, amelynek emléktábláján a következőket olvashatjuk: „1251-ig itt folyt a Rába." - Valószínű tévedés, mert ha a régi vár alatt vizesárok volt, annak vizét a Rába mellékága adhatta. Az évszám sem valószínű, mert ezt a várárkot a győri vár megerősítésekor, 1537 után temették és építették be. (Borbíró V.-Valló I. 1956.) A védelmet szolgáló vizesárkot pedig a jóval nagyobb terület, a várat és várost övező várfalak és bástyák előtt ásták ki, amit sok régi térkép és ábrázolás bizonyít. 1820 után ezt a második várárkot is betemették, ma nyomát sem találjuk.