Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)
ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Göcsei Imre: Győr a folyók városa
A város harmadik folyója a Rábca. A Rábca és a Repce ugyanaz a folyó. A Repcét a Kis-Rába (a Rába bifurkációs ága) torkolatától nevezik Rábcának. Ez a folyó is Ausztriában ered, Zsira községnél éri el hazánk területét. Répcelaknál északra fordul, a Hanság területére jut, ahol felveszi a Kis-Rábát és a Hansági-főcsatornát, Győrnél ömlik a Mosoni-Dunába. A Rábca szabályozása Győrnél indult meg 1886. szeptember 21-én. 1888. szeptemberéig a munkálatok Börcsig jutottak. A folyónak majdnem egyenes medret építettek. A kanyarulatokat levágták. Az így keletkezett mesterséges morotvák ma is megtalálhatók Győr-Abda-Börcs között. (A szabályozott meder méretei: fenékszélesség 18-20 m, árvízgátak távolsága 140-160 m.) Árvizeit a Répcelaknál épített Répce-árapasztó-csatornán keresztül a Rábába vezetik, így Győrnél árvizei nincsenek. A Rába vize ritkán fagy be, mert a Hanság területén igen sok bomló szerves anyag kerül a folyó vizébe. A Rábca a szabályozások előtt és után is Újváros és Sziget között, a mai Bercsényi-ligeten keresztül folyt és a Rábába ömlött. A két folyó vize közös torkolaton keresztül jutott a Mosoni-Dunába (5. ábra). - 1907-ben a Rábcának új medret ástak, és vizét a Rába torkolata felett 400 m-re vezették a MosoniDunába (4. ábra). - Az üresen maradt Rábca-medret parkosították, részben beépítették (Vásárcsarnok, Bercsényi Gimnázium). A régi Rábcán a Híd utcánál híd vezetett keresztül. A szabályozás egyik szenzációja volt, hogy ezt a vashidat egy darabban uszályokon szállították a mai helyére. Ma ezen a hídon bonyolódik le a forgalom Győr és a városhoz tartozó Pinnyéd között. Az elmúlt években a Rábca torkolatát áthelyezték. A Rábcát az abdai közúti hídtól kiindulva északkeleti irányba vezették a Mosoni-Ehinába, amelyet az új meder a 27,7 km-es szelvénynél ér el. Egy régi holtmeder vonalát követi, így a legkevesebb mezőgazdaságilag művelt területet kellett igénybe venni. Az új meder hossza 2550 m. Az új folyószakasz megépítése 500 ezer m 3 földmunkát igényelt (6. ábra). A régi medret a kiágazásnál zsilippel, a torkolatnál zsilippel és szivattyúteleppel zárták le. Ezen a régi mederszakaszon sem alulról, sem felülről nem duzzadhat fel a víz. Ennek következtében az érintett külvárosokban, Gorkij városban, Szigetben és Pinnyéden csökken a talajvíz szintje, ami a város számára kedvező. Győrött a folyókon kívül a talajvíznek (vízellátás) és a termálvíznek (gyógyfürdő, termálfürdő) is fontos szerep jutott. Ezek azonban nem a folyókhoz tartoznak - bár kapcsolatban állnak a felszíni vízfolyásokkal -, ezért ez a tanulmány nem foglalkozik velük.
