Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Csécs Teréz: Győri és Győr megyei szerzők a Tudományos Gyűjteményben

tevékenységét leginkább őstörténeti és oklevélkiadó munkája alapján szokták megítélni, ám a helytörténetírás szempontjából számunkra fontos, hogy 1818 és 1824 között, amikor a győri tankerület igazgatója volt, elkezdte a Győr megyei és városi helyírást. A Nagy-Győr jelességeiben a város kialakulását írja le, röviden ismertetve néhány római kori emléket, feliratokat, majd a vár és város történetét mondja el, levéltári forrásokra, oklevelekre alapozva. A munka nagy része az egyházi intézményekkel foglalkozik: a győri püspökökkel, a káptalannal, és a főiskolával. A jezsuiták győri oktatási tevékenysége kapcsán felsorolja az igazgatókat is, Paintner Mihály hajdani főigazgató jegyzetei szerint. A Győri Királyi Akadémia és a bencések rövid története után pedig az itteni tudósok következnek. Adatokat kért az evangélikusoktól és a reformátusoktól is, akik bibliográfiát közöltek, amely után Fejér közli „N.Győr városának mostani népességé"-t, és egy foglalkozási táblát. Majd leírja, hogy „Győrrel a' tőle neveztetett Vármegye és Királyi Iskolai kerület olly szoros egyességben vagyon, hogy azokat éréntés nélkül nem hagyhatni" (Uo. 54. p.), ezért az 1819. évi statisztikai adatok mellett közli még röviden az ismert főispánokat is. A' Magyar Városokról (1821. V. 25-54. p.) készült tanulmánya az emberi fejlődés szempontjából jelentős hajtóerőnek találja a városokat. Számba veszi a magyarok bejövetelekor már városként létező településeket, így Győrt is, majd elemzi a várak körül kialakuló helységeket. ,,A' Városiak elejénten nem laktak a' Városokban, hanem azoknak környékében, és vidékiben; ezt nyilván bizonyittyák Esztergom és Győr Városok' történtei." (1821. V. 34-35. p.). Oklevelek alapján ismerteti a városi társadalom, közigazgatás kialakulását, a szabad királyi városok kiváltságait, majd értekezése végén arra panaszkodik, „Melly hiteles tanúságokkal bővíthetnénk hazai dolgainkat, ha azokat a' Városok, és más Egyházi és Világi birtokosaink a' régiségek' visgálójitól olly mértéktelen féltéssel nem titkolgatnák. Mikor lesz az, hogy mi is egy Nemzeti Oklevél gyűjteménnyel dicsekedhessünk!!" (Uo. 54. p.) A' Győri Püspöki Megyének leírásában (1824. IV. 60-70. p.) Lukácsy

14 az egyházmegye rövid történetét írja meg, és felsorolja a püspököket, apátságokat és nevezetesebb plébániákat. Ehhez 1832-ben tett kiegészítéseket Almási Balogh Sámuel, 1833-ban Waltherr László.

15 Helyismeret, néprajz A helyismereti anyag egy másik vonulata, ahol a topográfia keveredhet a földrajz mellett a népesség leírásával is, mint például a Csallóköz, Tóköz ismertetésében. Fontos helytörténeti és topográfiai elemeket tartalmaznak a nyelvjárási, nyelvtörténeti tanulmányok, egy-egy nyelvjárási terület körülhatárolása. A romantika „a népi kultúra és a nyelvhagyomány eleven jelenségeit az írástalan múlt érintetlen dokumentumaiként üdvözölte, egyúttal a nemzeti jellem összetevőit vélte bennük feltalálni."

16 A folyóirat első számában (1817. I. 114-116.) Egy Hazafi álnéven pályázatot hirdetett Horvát István a palócok