Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Csécs Teréz: Győri és Győr megyei szerzők a Tudományos Gyűjteményben

földművelésről, a külfölddel tartott tudományos kapcsolatokról, nemzeti nyelvünkről és a nemzetiségekről, a tudományos intézetekről, a népességről és a hazai jogviszonyokról tudósítanak, bebizonyítandó az egyes áruló honfiakkal szemben, hogy a magyarok sem alábbvalóak más nemzeteknél, s nem csak Bécsből jön a kultúra. Ma is jól hasznosíthatók egyes tematikus összefoglalások, mint például a magyarországi nyomdákról, patikákról, fürdőkről, egyházmegyékről, vagy éppen az egész országról készült statisztikák részadatai, mint például Csaplovics János munkái. Ezen országos összefoglalókban Győr megye és város is gyakran szerepel.

11 Csaplovics János etnográfiai értekezésként még statisztikai adatokat közöl 1821-1822-ben, de a magyarországi patikákról készült gyűjtése minden pontatlansága ellenére lényeges információkat tartalmaz, amelyre aztán hosszasan érkeznek a kiegészítések vagy helyesbítések az egyes vármegyékből. A céhes emlékekről szóló munkája (1819. VI. 48-86. p.) pedig egyedülálló, az iparosok szokásairól illetve a céhekről csak egy korábbi és egy későbbi rövid publikáció található.

1 Azért közli a „statisztikai ethnographia" számára használható adatokat, „mert öszve hasonlítván a" Czéhek' régi alkotását a' mostanival, világosan kitetszik honnosaink egy betses része gondolkozásának és élete módjának idő folytával lett megváltozása..." (1823. VI. 48. p.) Többek között a pozsonyi és győri fazekas céh artikulusaiból 1569-1698-ból, a pozsonyi és győri takácsok 1625 és 1692. között érvényes mester remekének leírásából, és a győri mézeskalácsosok 1681-es német nyelvű rendeléséből idéz. Az egész országra vonatkozó közlemények mellett nagy számban jelennek meg az egyes vármegyéket, kistájakat, városokat és más helységeket bemutató értekezések, amelyeknek egy jó része ugyancsak statisztika. 3 A Tudományos Gyűjteményben helyismeretet írók munkáiban szerepel - ahogyan a mai helytörténeti kiadványokban gyakran láthatjuk - az adott helység topográfiája, történelme, gazdaságának, kereskedésének, népének, viseletének, szokásainak leírása, oktatása, épületei és minden olyan dolog, ami ott az író szerint követésre méltó. (Például az első között Székesfehérvár, Vác, Sárospatak, Visegrád története.) Nemcsak a helyben lakó értelmiség publikációi között találhatunk helyismereti munkákat, bár valamiféle személyes kötődést is felfedezhetünk egyes szerzőknél. Zs. J. (talán Zsoldos János Veszprém megyei főorvos) régészeti tanulmánya a Győrből Szombathelyre vezető római útról (1820. III. 69-72. p.) - után közvetlenül, ugyanabban a számban jelent meg Hrabovszky György (1762-1825) komáromi evangélikus lelkész munkája, aki Sopron és Vas megye után készítette el összefoglalását: Győr Vármegyei írók, a'kik nyomtatásban kissebb vagy nagyobb munkákat, adtak ki (1820. III. 72-78. p.). A szerző 1773-ig Téten tanult. A következő, áprilisi számban olvasható Fejér György (1766-1851) értekezése Nagy-Győr jelességeinek összegyűjtésével (1820. TV. 3-56. p.). Fejér tudományos