Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Csécs Teréz: Győri és Győr megyei szerzők a Tudományos Gyűjteményben

kialakításának problémáját tárgyalta Az algebrai megfogások' nemzeti nyelvünkben előadásának próbája c. értekezésében (1829. IX. 35-50.). Thaisz könyvismertetésből (1822. II. 99-104. p.) megtudhatjuk, hogy Réthy András (1778-1841) Esztergom megyei pap (a győri Akadémia görög nyelv professzora 1807-től haláláig) egy univerzális nyelv kialakításán fáradozott, amelyet minden nemzet egyaránt használhatna. A nagy tudású nyelvész készített egy recenziót is 1818-ban Kis Sándor ábc-jéről (1818. IX. 64-67. p.). TÖRTÉNETI ÉRTEKEZÉSEK Őstörténet, eredetkutatás A téti, majd pázmándi plébános Horváth Endre (1778-1839) a dunántúli ortología egyik képviselője a magyar őstörténettel, eredet- és rokonkutatással foglalkozó munkájának - A Magyar Nemzet nem Finn származatú (1823. II. 3-69. p.) - bevezetésében maga is soknak találja a „hazai és külföldi, értő és nem értő írókat, fejtegetőket, ágaztatókat", akik a magyarok eredetével foglalkoznak. Különösen elítéli azokat, akik „dicső Eleinket, a' halhatatlan névre bizonnyal méltókat, egy fészek-fentőknek hagyott ingoványos füstös szuglyából, holmi éhhelhaló tompa embercsordáktól származtatni körmök szakadtáig mesterkedvén, nem a' nemzetek történetét rónára hozni, megvilágosítani, hanem bennünket, Atyáink örök érdemeit méltán becsülő fiakat, a' sunyorgó világ piaczán nevetségesekké tenni egymással vetekednek." (1823. II. 3. ill. 4. p.) Szenvedélyes vitairatának értékelése megtörtént már, ehelyett inkább egy, a helytörténet szempontjából kuriózumnak számító részletet emelnék ki szemléletének érzékeltetésére: érvként hozza fel, hogy létezhetnek magyaros faluk Oroszországban, hiszen ő meg hallott arról, hogy törökök által elhurcolt csanakiak alapítottak falut Candiában (Krétán). (Uo. 52-53. p.) Helyismeret A Tudományos Gyűjtemény indulása körüli időszak a tudománytörténetben még az enciklopédikus tudású férfiak kora (mint pl. Fejér, Csaplovics, Horvát István stb.), még nem válnak szét élesen a tudományszakok. A nemzeti önmeghatározás igénye hozza létre azokat a „helyismereti" tanulmányokat, amelyek egyszerre tartalmaznak topográfiát, természeti földrajzot, etnológiát (népismeretet), statisztikai (demográfiai), nyelvészeti adatokat, gazdasági, kereskedelmi tudnivalókat stb., és egy-egy tudós többféle tudományterülettel is foglalkozik.

10 Jellemző példa éppen Fejér idézett művének 3. részében a válasz és védekezés Schwartner Magyarországról megjelent statisztikájára, amellyel Fejér „Nemzeti Culturánk' képét néhány fő vonásokban, mennyire az Értekezés' határi engedek" előterjesztette, „Annak telyesebb leírását Hazai Tudósainkra" hagyja. (1817. III. 44. p.) A Fejér által felhozott statisztikai adatok, felsorolások a magyarországi nevelésről, iskolarendszerről, az egyházakról, a gazdaságról, kereskedelemről és