Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Csécs Teréz: Győri és Győr megyei szerzők a Tudományos Gyűjteményben

tapasztalásokat..." (1817. I. 25. p.) A külső és belső háborúk hatásai a legyőzött nemzet kultúrájára ugyanolyan fontosak szerinte, mint az adott klíma (égmértéklet), illetve az ebből fakadó temperamentum, a lakhelyek fekvése, az élelem, az életmód, a ruházat, a szokások. „Ezekben foglaltatnak a Nemzeti Kimiveltetés eszköz- és segéd-okai" (1817. I. 42. p.) A tanulmány második részében (1817. II. 3-26. p.) a nemzeti nyelv és írás, a tudományok, a földművelés „népesebbülés" és a jog egymásra épülését, egymáshoz való viszonyát fejti ki a kultúra „tökéletességének" szintjein. A harmadik részben (1817. III. 3-44. p.) pedig számba veszi, hogy a magyarok a nemzeti kultúra melyik szintjén állhatnak. Schwartner statisztikájával szemben az első részben felsorolt ismérvek alapján példákat hoz fel arra, hogy ,,a' Magyar Nemzet távúi se olly cultiválatlan, millyennek a' Bécsiektől tartatik, némelly utazóktól lefestetett, 's néhány álorczás Hazafiaktól vádoltatik lenni." (1817. III. 41. p.). Befejezésként a szerkesztő felszólítja a tudósokat a nemzeti kultúra teljesebb leírására. NYELVÉSZETI CIKKEK Az értekezések jó része a magyar őstörténet, történetírás, nemzeti nyelv körüli vitairat, gyakran mindez együtt, szétválaszthatatlanul. A Tudományos Gyűjtemény hasábjain zajlott le az őstörténeti és nyelvújítási vita lényeges része, amelynek helyi résztvevői között találjuk Guzmics Izidort, Horváth Endrét, Téti Takács Józsefet is. Czuczor Gergely értekezése egyszerre nyelvészeti és pedagógiai tárgyú írás. Guzmics Izidor (1786-1839) teológiai doktor, bencés szerzetes következő tanulmányaiban foglalkozott nyelvészettel: A magyar nyelv fő törvényjeiről, A' nyelvnek hármas befolyása az ember emberisítésébe, nemzetisítésébe és hazafiúsításába, Gondolatok az emberi nyelvnek, különösen a magyarnak némelly tulajdonságairól (1818. VIII. 39-66. p.; 1822. VII. 3-36. p.; 1825. V. 35-65. p., valamint két nyelvészeti tárgyú recenzió az 1829. III. számban), de megvédte Révai Miklós nyelvészeti tevékenységét Verseghy Ferenccel szemben (1826. VIII. 12-71. p.), és készített Révairól, példaképéről egy ma is használatos életrajzot Révai levelei alapján (1830. II. 3-44. p.) Horváth Endre A Magyar Nemzet nem Finn származatú c. értekezésében vitatkozott nyelvészeti felvetésekkel, szóhasonlítással és az őstörténészekkel, őshaza kutatókkal egyaránt. Ő jelentette meg Téti Takács József (1767-1821) volt megyei főjegyző halála ötéves évfordulóján annak magyar ortográfiával foglalkozó írását (1826. V. 35-65. p.). Az értekezés a hasonulás problémáival foglalkozik, számba veszi a tudóstársak javaslatait, Horváth Endre pedig lábjegyzetekben megjegyzésekkel látta el a munkát. Bresztyenszky Béla (1786-1850), aki a győri Akadémia tanára volt 1816 és 1838 között, latin nyelvű tankönyvei mellett

9 a magyar matematikai szaknyelv