Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)
GYŐR MÚLTJA - Csécs Teréz: Győri és Győr megyei szerzők a Tudományos Gyűjteményben
kívül rekedtek a történelmen,... hozzá kellett volna fogni a városok, a parasztság történetének feltárásához 7 '. 4 Már a századfordulótól érlelődött egy vegyes tematikájú tudományos folyóirat gondolata, amely 1817-ben öltött testet a Tudományos Gyűjteményben (a hivatkozásokban TGy). A feladat: megszervezni a magyar tudományos életet, az elszigetelt tudományos központokat, akadémiákat a folyóiraton keresztül, információt közvetíteni, bemutatni Magyarország történetét itthon és külföldön, megismerni és megismertetni a külhoni tudományosság fejlődését az eszmeáramlatokon, könyvismertetéseken, találmányokon, külföldi utazások leírásán stb. keresztül hazánkban, megvitatni és magunkévá tenni a fejlődés lehetőségeit, tanulni és tanítani. Emiatt olyan vegyes, szerteágazó a cikkek tematikája, a történelemtől a mezőgazdaságig, az etnográfiától a találmányokig. Ezért ismertették pl. a Tudománybéli jelentésekben a tudományos élet eseményeit, az új könyveket, a kinevezéseket és előléptetéseket az egyházakban, a közigazgatásban és az oktatásban egyaránt. 5 A Tudományos Gyűjteményben virágzásnak indult a statisztika, a helyismeret, a népleírás, egyrészt Schwartner Márton Statistik des Königreichs Ungarn című, 1798-ban megjelent monográfiájával szemben, másrészt Joseph Hormayr báró központosított összbirodalmi koncepciójával folytatott vitában. (De ide sorolja Kókay György a gazdasági válság hatását is.) 6 A helyismereti-statisztikai közlemények néha nem nyújtanak többet, mint összefüggés nélküli puszta tényeket, de „A Tudományos Gyűjteményben már az első kötetektől kezdve folyamatosan megjelenő helyismereti cikkek tehát voltaképp az ország tüzetes és a kor színvonalának megfelelő gazdasági, politikai és kulturális feltérképezését végzik el, ... kialakítani segítenek egy polgárosuló, országos honismereti szemléletet, magyarság-öntudatot. Hóman Bálint megfogalmazása szerint „a 19. század első felében megindult, merőben új célkitűzésekkel, a szorgos és céltudatos munka: addig ismeretlen források rendszeres felkutatása, kiadása és kritikai megrostálása, a részletkérdések ezreinek tisztázása, egyes intézmények, művelődési ágak, társadalmi és politikai csoportok, területek és korszakok történetének aprólékos feldolgozása." 8 A Tudományos Gyűjtemény első szerkesztője, Fejér György A' Nemzeti Culturáről közönségesen, 's a' Magyar Nemzet' Culturájáról különösen c. három részes programadó értekezés-sorozatában felvázolta általában a nemzeti kultúra öszszetevőit, és a nemzet „kimíveltetésé"-re, azaz a nemzet fejlődésére ható tényezőket. A polgári társaságban (társadalomban) való élés az alap, fő eszközei pedig a természeti és mesterséges nevelés, a tanítás, a religio (vallás), a szerzés (gazdálkodás) és kereskedés. A nemzet kimíveltetését pedig elősegíti vagy módosítja a nemzetek egymásra gyakorolt hatása: ,,A' nemzeti kimiveltetés főképp elősegíttetik a' más nagyra mentt nemzetekkel közösülés által. Tulajdon eszközivei csak időmúlva, huzamos erőlködésnél fogva, 's tökélletlenűl mehet végbe: lassanként szerezhetvén magának elegendő esméreteket, belátásokat, és
