Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR JELENE - Szakái Gyula: A városmarketing és eszközei .149

hanem a jelen állapotra is vonatkozott. A városhoz kapcsolható olyan ritka, szép különlegesség, mint a műemlékekben gazdag belváros, alig kapott említést. A legközismertebb image-hordozó elemek, mint a városban előállított ipari termékek és a szellemi teljesítmények is ilyen sorsra jutottak. A legtöbben a lakóhellyel és a szülőhellyel azonosították Győrt minden különösebb jellegzetesség nélkül. Sikerült ugyan előcsalogatni néhány mélyen megbújó rejtett image elemet amelyek igen töredezetten léteznek a győriek tudatában. A teljesen nyilvánvaló fizikai valóság, mint a műemlék jelleg, a külvárosi gyárak és a folyók jelentette számukra a város érzékelését. A töredezettség mellett érzékelhető volt még a véleményekben, valamilyen nehezen megragadható kereskedővárosi hangulat és nyugati szellem. A szétforgácsolt múltkép és a bizonytalanság után az azonosságérzés hiánya dominált. Talán ennek köszönhető, hogy a vizsgálatban megkérdezett győriek több mint felének más városok jobban tetszettek. A múlthoz képest figyelemreméltóan változott a győri polgárok karakterének a megítélése. A munkaszeretet és a takarékosság erényei régi környezetükből kiszakítva tovább éltek az elmúl évtizedekben is. Mellette azonban felbukkant a kispolgári jelleg, a befelé fordulás, a lelketlenség és a kulturális igénytelenség érzete. A szétforgácsoltság, a bizonytalanság és az identitás hiánya mellett új image elemként az ellentmondás bukkant fel. A nagyvárosi társadalmi miliő mellett, mikroszerkezetében Győr kisvárosként működik. A mindennapi reakciók, az értékvilág és a perspektívák megítélése tipikus kitelepülési hátteret sejtet. Erre utalnak az egymástól függetlenül végzett felmérések, amelyek Győrt nem tekintik életvidámnak. A munkalehetőségek kínálata mellett a meglévő nagyvárosi funkciók sem váltak érzékelhetővé a polgárok tudatában. Az életvidámság és a mentális vonzás ezért kapott igen rossz megítélést. Ezzel kapcsolatban nem lenne haszontalan felderíteni, hogy a fizikai és humán környezetünkről alkotott kép miképpen változik az egymást követő nemzedékekben.