Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR JELENE - Szakái Gyula: A városmarketing és eszközei .149

A Mefferti programban külön helyet foglal a kommunikációs politika (stratégiai tervezés - marketing mix3) , amiben komoly szerepet kaphat a város image kutatása és az eredmények gyakorlati alkalmazása. A nagyobb települések tudatosan, vagy csak részben átgondoltan eddig is fojtattak reklám és PR-tevékenységet. Mivel a város-image feltárás, tervezése és állandó kontrollja az emberi magatartás legrejtettebb dimenzióit tárja fel, így a kommunikációs politika hatékonyságát az egyéb módszerekkel hozzáférhetetlen mikroszinten (egyének, kiscsoportok, városrészek) is képes megnövelni. Feltárhatók általa a nem tervezett és negatív image elemek és a város fehér foltjai. Példa egy töredezett város image-ra - Győr A szemléletében és módszereiben (tartalomelemzés) korszerűnek tekinthető és éppen meginduló mentalitáskutatás (Lásd: Szakái Gyula: A polgár és városa. Comitatus 1995/5.) Győr esetében igen karakteres és a polgári társadalom életvilágából táplálkozó szerves város- és polgár imaget tárt fel az 1930-as évekig. A város az élénk forgalomban, a folyókon úszó fehérhajókban, a mozdonyok zajában és a parton sorakozó raktárak soraiban jelenik meg. A település látványa a benne zajló élet ízig-végig a polgári lét világát jelenti. A hangulatos vendéglők, kávéházak, sétányok éppúgy részei ennek az életmódnak, mint a csónakázás, a vízi kirándulások, vagy a közeli dombvidék nyújtotta pihenési lehetőségek. Mondani sem kell, hogy az 1860-as években járunk, amikor Győr a kereskedelemben véli felfedezni önmagát. A századfordulóhoz közeledve a kereskedelmi szerep lecsengésével megváltozik a város énképe. A település múltbéli fontossága, arculata, tekintélye és jelenlegi gazdasági élete válik Győr lényegévé. Az 1890-es évektől datálható erőteljes iparosítás a harmincas évekre formálja át a kereskedővárosi hangulatot és jelenik meg a gyár élménye. Az igazi image-ét már az iparvágányok, a gyárépületek és a raktárak adják, amire büszke lehet minden polgár. Az általános kép hátteréből kibontható az emberek perspektivikus szemlélete, önbizalma és öntudata amelyek mögött a régről ismert szorgalom és szaktudás áll. Ezek a tulajdonságok individualizmussal, a szélsőségektől való tartózkodással és a szülővároshoz való ragaszkodással ötvöződtek. A kiragadott példákból látható, hogy Győr esetében egy változó, de minden esetben karakteres és kerek egész város és polgár image tapintható ki. Feltűnő, hogy milyen erőteljes igény fogalmazódott meg az önreflexióra, amit helyi társadalmi nyilvánosság (sajtó, kiadványok) állandóan a felszínen tartott. Egy emberöltővel később, napjainkban már csak egy elemeiben élő, töredezett image bontható ki. A régi stigmák már alig vannak jelen a győri polgárok gondolkodásában. Úgy a kereskedőváros, a Nyugat kapuja, sőt még a vizek városa jelző is csak nagyon szerényen él a köztudatban. Az elmúlt évtizedek kötelezően propagált iparvárosi szlogentől kifejezetten szabadulni szeretnénk. A töredezettség és az arctalanság nemcsak a múlttal kapcsolatban jelent meg,