Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR JELENE - Szakái Gyula: A városmarketing és eszközei .149

térségi (tájegység, régió) image-ok léteznek. Az emberi magatartáshoz való viszony alapján egyéni, csoport-, nemzet- vagy újabban kontinentális image is elképzelhető. Gondoljunk csak az európaiság napjainkban oly gyakran használt fogalmára. A piaci viszonyokhoz a termék, az intézmény (gyár) és a gazdasági pozíció image-a köthető. A szép környezet tudati képének hatását már régen felismerték. A gyönyörű táj lélekemelő szerepére legelőször a költők és az írók figyeltek fel. Gondoljuk csak Byron Itáliát dicsérő versére, vagy Petőfi megható vallomásaira az Alföldről és a Tiszáról. Jókai tájleírásai sokkal többet jelentenek, mint művészi eszközt a cselekmények hátterének a -felvázolásához. A táj szép leírásán túl Tamási Áron a valahová tartozás térbeli elemeit, a mentális környezet megteremtését annyira fontosnak tartotta, hogy sérülésével az ember „elveszik a rengetegben", szinte meghal önmaga számára. A későbbiekben már a tudomány is felfigyelt a táj esztétikai karaktereire. A domborzat formái, a vízrajzi kép, a természetes növénytakaró és az emberi tevékenység nyomai nemcsak gazdasági hanem az emberi környezet olyan elemei, amelyeknek jelentésük van és részévé válnak a szimbolikus világunknak. Az ember sajátossága, hogy az őt körülvevő földrajzi té¥ elemeinek személyes jelentést tulajdonít. A megtapasztalható környezet ezáltal kitágul, hiszen szimbolikus tér tapasztalhatósága határtalan. Ez azt is jelenti, hogy az egyén élettörténete a mindenkori környezetével kölcsönhatásban bontakozik ki és ezáltal saját testének határai is kitágulnak. Az individuum nem ott ér véget, ahol teste lehatárolja őt, hanem azt a környezetet is magáénak érzi, amelyre kivetíti önmagát. Ezáltal válik a mindennapi környezethasználat a falvak, városok, tájak és emberek azonosságérzetének igen fontos elemévé. A hatvanas évektől kezdtek foglalkozni a táj szépségével, esztétikai értéknek a vizsgálatával, majd a hetvenes évektől kísérletet tettek a művészet által kifejezett földrajzi szépség tudományos megragadhatásának a problémájára. Közvetlen gyakorlati eredményeket hozott a regionális image-ok vizsgálata, amelyeknek legmarkánsabb alkalmazása a lakóhely-preferencia területén történt. A legnagyobb érdeklődés és a legfeltűnőbb eredmények mégis a városi image területén születtek. A legizgalmasabb kérdés a magatartás és az image közötti kapcsolat feltárása volt. Kísérletet tettek a városi életet fenyegető természeti és társadalmi veszélyek tudati elemeinek a feltárására, az egyének viselkedésére a városi térben és az egyes városrészek preferáltságának a szerepére a településen belüli migrációban. Fontos szerepet kapott a városi image legátfogóbb elemeinek a meghatározása, ami nélkül tudatos várospolitika ezen a területen nem képzelhető el. Eszerint egy város image-a akkor jó, ha az ipar és a legkülönfélébb szolgáltatások a többi településsel szemben kiemelten részesítik előnyben. Különösen vonatkozik ez eddig ismeretlen ágazatok megtelepedésére, a bank-, biztosítási és az idegenforgalmi szférára. Ha gyakran és rendszeresen ad otthont országos és