Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR JELENE - Szakái Gyula: A városmarketing és eszközei .149

A privát szféra képviselői például: az ingatlantulajdonosok, kiskereskedők, iparosok, bankok képviselői, szövetségek, kamarák, akik szintén fontos döntéseket hoznak a város fejlesztése szempontjából. Hozzájuk csatlakozik számos más csoport is, melyek érdekei elsősorban nem gazdaságiak, mint a kultúregyesületek, polgári kezdeményezések, egyetemek, kutatóintézetek, alapítványok, melyek a város fejlesztésére fordítják „tudásukat". És természetesen nem hiányozhatnak az egyszerű polgárok sem, hiszen a marketing tényleges célja az szükségleteiknek és igényeiknek kielégítése. Az image, mint a városmarketing eddig kevéssé alkalmazható eszköze Az image fogalma hosszú ideig csak a pszichológiában fordult elő. Azt a képzetet - image-t - keresték, amely a hirdetések, a csomagolás nyomán az emberekben keletkezik, és jelentős mértékben meghatározza a vásárlással kapcsolatos döntéseket. A klasszikus reklám világában felhalmozott ismeretek csak nehezen tudtak maguknak új területeket meghódítani. A 60-as évektől tűnt fel ez a fogalom a városok vonatkozásában, és lényegében ezzel egyidőben kezdtek figyelmet fordítani az intézmény-, személy-, foglalkozás-, és a nemzet-image problémájára. Fokozatosan vált csak nyilvánvalóvá, hogy környezetünket végtelenül gazdagon és sokféleképpen építjük be gondolkodásunkba és cselekedeteinkbe anélkül, hogy mindezt naponta tudatosítanánk. Sokkal többről van szó, mint a környezet gondolkodásunkat, érzelmeinket befolyásoló szerepéről. Az egyén sohasem a külső világ valós fizikai megjelenése alapján tájékozódik, él, mozog a térben, hanem mindig a benne élő szubjektív kép alapján cselekszik. A várost, mint a körülöttünk létező objektív környezetet mindig csak pillanatában látjuk, észleljük, ebből alkotunk magunknak egy képzetet. Ezekből az időről időre változó, módosuló és egymástól térben is elkülönített benyomásokból építjük fel tudatilag a városképzetet, amelyet érzelmileg interpretálunk. Erre épülve teremtjük meg a város image-ét, amikor a városképzetből kis számú, tipikusnak tartott elemet emelünk ki, sajátos egyediséggel ruházzuk fel, szinte újrateremtve magunk számára a települést. Ezáltal szűkebb és tágabb környezetünket vagy annak részeit mindig jelentéssel ruházzuk fel, s így módosul, nem ritkán teljesen átértelmeződik a városrészhez, városhoz, tájhoz, régióhoz való viszonyunk. Az ember mindig megteremti a maga mentális környezetét, ahol mindent személyes jelentésben él meg. Ebből következik, hogy az egyén fizikai, érzelmi valóságának részét képezi az a tér, amivel érzelmi kapcsolatban van. Az image vizsgálat fajtái A környezeti image-okat leggyakrabban a kiterjedésük alapján osztályozzák. Ennek alapján mikrotérségi (ház, lakás), mezőtérségi (városrész, város) és nagy-