Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Jáky Katalin: Az ismeretlen vándora (Interjú Göcsei Imrével)

A népszerű témák közé tartozik még a felfedezés-történet, melynek keretén belül feldolgoztam Kolumbusz, Amundsen, Livingstone, Vasco de Gama, Vámbéry Ármin, Biró Lajos útjait, hogy csak a légismertebbeket említsem. Nagy sikere volt „Az ismeretlen vándorai" című kötetnek, amit elsősorban a tanulóifjúságnak szántam. A Földrajzi Társaság titkára, Pataki Béla pedig rádióelőadásokra kért fel szintén e témakörben. - Sokoldalú irodalmi munkásságának másik csoportjához a tanároknak szánt módszertani témájú cikkei, kézikönyvei, tankönyvei sorolhatók. - Igen, úgy gondoltam, szüksége van kollégáimnak a mindennapi munkájukban a segítségre. Reméltem, hogy mindezt meg tudom tenni, ezért írtam meg például a gimnázium első osztályában tanítandó anyaghoz tartozó kézikönyvet, vagy az alsó és középfokú földrajztanításról szóló közös munkánkat Udvarhelyi Károllyal. De érintettem a lakóhely földrajzának tanítását, vagy különböző tanterveket is bemutattam azzal a céllal, melyik a jobb, kedvezőbb a magyar oktatásügy szempontjából. - Hosszú évtizedekig tanított, mi a véleménye az oktatásügyben várható változásokról? Például a kötelező óraszámok emeléséről, a tanulócsoportok létszámáról? - Amikor én Kiskunfélegyházán elkezdtem tanítani, 18 óra volt a kötelező. Mint kezdő tanár, nekem osztották ki az órarend elkészítésének feladatát. Nem lévén gyakorlatom benne, egy napra 4 órát is tettem kollégáim számára. Azonnal visszaküldte a felettes hatóság, és közölte, így nem lehet órarendet készíteni, mert egy tanárnak egy nap, ahhoz, hogy intenzíven tudjon dolgozni, nem lehet háromnál több órája, azt is úgy elrendezve, ne legyenek az órák egymásután. Az volt az akkori felfogás, csak így tud igazán színvonalas munkát végezni mindenki. Sajnos, igen messze jutottunk mára ettől a felfogástól. Tanáraink agyonhajszoltak, nagy létszámú osztályokat tanítanak. Most végre lehetőség kínálkozott arra, hogy kisebb létszámú osztályokat indítsanak, ezáltal javuljon a képzés, nevelés színvonala. Gazdasági okokra hivatkozva szűk, rövidlátó szemlélet alapján emelik a tanulócsoportok létszámát, ami lehetetlenné teszi az egyéni foglalkozást. Nem tudom helyeselni, még ha a gazdasági nehézségeket tudomásul veszem, akkor sem. Az oktatást nem szabad az anyagi érdekek alá rendelni, mert a jövő nemzedékét magas szinten kell képezni. - Szerteágazó tevékenységéhez hozzátartozik a Magyar Földrajzi Társaságban kifejtett munkája is. Miért hozta létre az MFT Kisalföldi Osztályát? - Szerettem volna minél több földrajztanárt bekapcsolni a társaság tevékenységébe, az egyes üléseken olyan előadásokat szerveztem, melyek a kollégák továbbképzését szolgálták. Fontos szempont volt az is, helyben jussanak hozzá tanáraink a továbbképzésekhez. Számtalan kihelyezett ülésünk volt a megyén belül, például Sopronban, Mosonmagyaróváron, Csornán, Kapuváron. így sikerült elérni, ne csupán a megyeszékhelyen jussanak hozzá az újdonságokhoz. Szerteágazó munkásságát több kitüntetéssel ismerték el, csupán a legjelentősebbeket kiemelve, például 1957: Oktatásügy kiváló dolgozója, 1973: Állami díj,