Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Tóth László: Kálóczy Lajos levele Teleki László haláláról

Tehát itthon és külföldön nagy volt a gyanakvás Teleki halála körül, sokan nem tudhattak arról, hogy Teleki a végzetes tettét megelőző hetekben már egy idegileg meggyötört, depresszióban szenvedő ember volt. Környezete, elvbarátai, az 1861-es országgyűlés mértékadó körei azonban tudták, hogy a Kossuthoz hű, s az udvarral kötendő alkut következetesen elutasító, népszerű „pártvezér", Teleki László azon az 1861. május 7-ről 8-ra virradó éjszakán bizony öngyilkos lett. Egy keltezetlen búcsúlevél és a boncolás eredménye egyértelművé tette az öngyilkosság tényét.

4 De hát mi oka volt Telekinek e szörnyű cselekedetre, hiszen 1861 elején ő volt „az ország legnépszerűbb embere... hazai fogadtatása a bálványozással volt határos... a hol nyilvánosan utczán, gyűlésen megjelent ovátiók rögtönöztettek... a néptömeg politikai messiást látott benne".

5 Sok kortársának emlékirata, magánlevelek, az újságokban közölt írások az okok és indítékok egész sorát vonultatják fel, aszerint rendezvén az oknyomozás menetét, hogy az udvarral való alkotmányos megegyezés, vagy annak elvetése állt érdekében. E több kötetnyi irodalomból most vizsgáljuk meg Kálóczy Lajos győri ügyvédnek, Győr megye peri kerületében megválasztott országgyűlési képviselőjének visszaemlékezését. Levél formátumban írt visszaemlékezést Kálóczy Kónyi Manó felszólítására és azon kérdésére jegyzett le, hogy „Miképpen győzött a fölirat" az 1861-es országgyűlésen.

6 Kálóczy Lajos és Teleki László kapcsolata, sőt barátsága még az 1849 utáni emigrációs időszakhoz kötődik. Kálóczy a hajdani „győri tizek" tagja, 1848-ban a győri forradalmi események egyik vezérszónoka, majd a megye országgyűlési képviselője. Az országgyűlésen a polgári radikális szárnyhoz csatlakozott és követte Kossuthot Debrecenbe, ahol aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A világosi fegyverletétel után emigrálni kényszerült, s Rónay Jácint barátjával kalandos körülmények között elmenekült az országból, Brüsszelben, később Párizsban, majd véglegesen Londonban telepedtek le. Párizsban egy maison garnieban együtt lakott a szintén emigráns Teleki Lászlóval, s itt köztük „benső baráti viszony fejlődött ki". Londonban nehezen viselte az emigrációs számkivetés napjait, s 1852-ben mindenre elszántan hazatért. Az önkényuralom hatóságai eltekintettek ugyan a börtönbüntetéstől, ám száműzték Győrből a család mindszenti birtokára. Mindszenten régészeti magánstúdiumot folytatott, numizmatikai és történetimuzeális értékű tárgyakat gyűjtött, melyekből az évek során tekintélyes nagyságú gyűjteménye jött létre. Az 1860/61-es alkotmányos „aerában" újból visszatért a politikai életbe. Teleki László drezdai letartóztatása, majd a császári kihallgatása után visszanyerve szabadságát Bécsből jövet 1861. március 4-én megállt Győrött, s Simor János püspök vendégszeretetét élvezve a Püspökvárban találkozott az alkotmányosan választott megyei és városi tisztikar tagjaival. Kálóczy, mint megyei másod alispán vett részt a találkozón. Az együtt töltött párizsi hónapok megszépülő