Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Tóth László: Kálóczy Lajos levele Teleki László haláláról

Tóth László KÁLÓCZY LAJOS LEVELE TELEKI LÁSZLÓ HALÁLÁRÓL 1. Teleki az „önigazolási politika áldozata lett" Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy Teleki László gróf, a politikai messiásként ünnepelt hazafi 1861. május 8-án nem önnön kezével vetett véget életének, hanem orgyilkosság áldozata lett. 1 Az eseményt követő első döbbenet után rémhírek sokasága terjedt el, mérgezve a gyásztól amúgy is rezignált -nemzeti lelkiismeretet: Telekit a bécsi kamarilla tetette el láb alól, mivel megszegte az uralkodóval kötött, állítólagos alkut. Egy másik hír szerint Telekinek azért kellett vesznie, mert a császári titkosrendőrség állítólag felfedte Cavourral, III. Napó­leonnal és Jérome herceggel folytatott levelezéséből, hpgy résztvevője volt titkos fegyverszállításoknak. Több kortárs személyiség egyenesen azt is állította, hogy Telekivel Benedek táborszernagy végzett egy párbaj ( során. Több mint feltételezésként hatott az a nézet, hogy Telekit a bécsi udvari körök hajszolták a halálba, miután „megszegte" a császári audiencián tett „ígéretét", nevezetesen azt, hogy megszakítja kapcsolatait az emigrációval és hazajőve tartózkodik a politizálástól. Mivel Teleki megkegyelmezésének feltételeit nem tartotta be, ezért Ferenc József megfenyegette, hogy „bitófára küldi, illetve puskacső elé állítja, de legalábbis ország-világ előtt mint szószegőt szégyeníti meg" 2 A nagy drámaköltő, Madách Imre nógrádi követként képviselőtársaival a múzeumkertben várakozott, „mikor híre jő, hogy Teleky Lászlót reggel szobájában a padlózaton háton feküdve, keresztül lőtt szívvel találták". Madách öccsének, Madách Károlynak 1861. május 8-án írt levelében arra is felfigyelt, hogy „A városban nagy izgatottság van, a József-város mind összecsoportosult Teisz csillapítja őket. Senki sem hallotta a lövést. Minden ember a németet gyanúsítja". 3 E feltételezések összességében azt a gyanút keltették a közvéleményben, hogy Teleki László merénylet áldozata lett. Emellett szólt az is, hogy a Teleki-palotában tartózkodott ezen az éjszakán Teleki Gyula, Sándor és Domokos feleségeikkel, valamint az unokaöccs Tisza Kálmán fivérével, s ők úgyszólván nem tudtak, nem hallottak semmiről, tehát a merénylet jól szervezetten, titkosan történt. Az emigráció - főként Jósika Miklós - is erre gyanakodott, Turinban felelőtlenségről beszéltek Teleki drezdai utazásával kapcsolatban, s egyre több nyugati orgá­numban közölt vádaskodás jelent meg - főként magyar emigránsok részéről ­a császári kihallgatáson az uralkodóval kötött alkuról. Rónay Jácint Londonban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Teleki nem tudott önmagának megbocsátani „nem azért, hogy Bécsben a kegyelmet elfogadta, hanem, hogy olyan könnyen Drezdába ment".

Next

/
Thumbnails
Contents