Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Tóth László: Kálóczy Lajos levele Teleki László haláláról

Tóth László KÁLÓCZY LAJOS LEVELE TELEKI LÁSZLÓ HALÁLÁRÓL 1. Teleki az „önigazolási politika áldozata lett" Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy Teleki László gróf, a politikai messiásként ünnepelt hazafi 1861. május 8-án nem önnön kezével vetett véget életének, hanem orgyilkosság áldozata lett.

1 Az eseményt követő első döbbenet után rémhírek sokasága terjedt el, mérgezve a gyásztól amúgy is rezignált -nemzeti lelkiismeretet: Telekit a bécsi kamarilla tetette el láb alól, mivel megszegte az uralkodóval kötött, állítólagos alkut. Egy másik hír szerint Telekinek azért kellett vesznie, mert a császári titkosrendőrség állítólag felfedte Cavourral, III. Napóleonnal és Jérome herceggel folytatott levelezéséből, hpgy résztvevője volt titkos fegyverszállításoknak. Több kortárs személyiség egyenesen azt is állította, hogy Telekivel Benedek táborszernagy végzett egy párbaj

( során. Több mint feltételezésként hatott az a nézet, hogy Telekit a bécsi udvari körök hajszolták a halálba, miután „megszegte" a császári audiencián tett „ígéretét", nevezetesen azt, hogy megszakítja kapcsolatait az emigrációval és hazajőve tartózkodik a politizálástól. Mivel Teleki megkegyelmezésének feltételeit nem tartotta be, ezért Ferenc József megfenyegette, hogy „bitófára küldi, illetve puskacső elé állítja, de legalábbis ország-világ előtt mint szószegőt szégyeníti meg"

2 A nagy drámaköltő, Madách Imre nógrádi követként képviselőtársaival a múzeumkertben várakozott, „mikor híre jő, hogy Teleky Lászlót reggel szobájában a padlózaton háton feküdve, keresztül lőtt szívvel találták". Madách öccsének, Madách Károlynak 1861. május 8-án írt levelében arra is felfigyelt, hogy „A városban nagy izgatottság van, a József-város mind összecsoportosult Teisz csillapítja őket. Senki sem hallotta a lövést. Minden ember a németet gyanúsítja".

3 E feltételezések összességében azt a gyanút keltették a közvéleményben, hogy Teleki László merénylet áldozata lett. Emellett szólt az is, hogy a Teleki-palotában tartózkodott ezen az éjszakán Teleki Gyula, Sándor és Domokos feleségeikkel, valamint az unokaöccs Tisza Kálmán fivérével, s ők úgyszólván nem tudtak, nem hallottak semmiről, tehát a merénylet jól szervezetten, titkosan történt. Az emigráció - főként Jósika Miklós - is erre gyanakodott, Turinban felelőtlenségről beszéltek Teleki drezdai utazásával kapcsolatban, s egyre több nyugati orgánumban közölt vádaskodás jelent meg - főként magyar emigránsok részéről a császári kihallgatáson az uralkodóval kötött alkuról. Rónay Jácint Londonban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Teleki nem tudott önmagának megbocsátani „nem azért, hogy Bécsben a kegyelmet elfogadta, hanem, hogy olyan könnyen Drezdába ment".