Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Hermann Róbert: Kossuth Sándor visszaemlékezése az

24. Degré Alajos: Visszaemlékezéseim. Összeállította, szerkesztette, a bevezetést és a jegyzeteket írta Ugrin Aranka. Bp., 1983. 265. — Degré az esetet Marschalkó Tamásnak, ekkor az 1. honvédzászlóalj hadnagyának, később őrnagyi rangban a zászlóalj pa­rancsnokának elbeszélése alapján jegyezte fel. Bár Degré emlékirata sok pontatlan és kitalált adatot tartalmaz, a nagyszombati ütközetre vonatkozó leírása annyira egyezik a forrásokkal, hogy ezúttal hitelt adhatunk elbeszélésének. Marschalkó életrajzát ld. Bona, 1987. 229-230. o. 25. MOL R. 306. Katonai iratok. 20. csomó. 182. pallium. (dátum nélkül, de az adatokból kikövetkeztethetően 1849. jan. 3-4.), Görgey-lt. b/47. fasc. (1849. jan. 5., pontatlan közlései Pszotka Ferenc: Görgei Arthur a bányavárosokban 1849. Körmöcbánya, 1901. 13-14. o., Stróbl von Ravelsberg, Ferdinánd: Die ungarische Donau-Armee 1848/49. 2. kiad. Wien und Leipzig, 1908. 359-360. o., Tragor Ignác: Vác története 1848-49-ben. Vác, 1908. 369-370. o.), HL 1848-49. 14/72. (febr. 14.) 26. Görgey István I. 216-218. o., MOL HM Ált. ir. 1849:23268. Kossuth Sándor 1849. május 1-i és Posta Ferenc május 5-i kitüntetési előterjesztése. 27. Bulla György - Zámbelli [sic!} Lajos: Pöltenberg és a kápolnai csata. Klapka tbk. czáfolatáúl. Kolozsvár, 1894., MOL HM Ált. ir. 1849:23268. Kossuth Sándor 1849. május 1-i és Posta Ferenc május 5-i kitüntetési előterjesztése. 28. Görgey István II. 71-74., 167., 201. o., MOL HM Ált. ir. 1849:23268. Kossuth Sándor 1849. május 1-i és Posta Ferenc május 5-i kitüntetési előterjesztése., HL 1848-49. 21/474. 29. Görgey István ü. 244. o. (Görgei ápr. 30-i napiparancsa). Waldberg és Berzsenyi életrajzait ld. Bona, 1987. 108. és 334. o. Berzsenyiről részletesen ír Barsi - Simon V. 217-240. o. 30. HL Abszolutizmuskori iratok. Aradi cs. kir. rendkívüli haditörvényszék. 113/4. csomó. 2/300. 476-488. f. 31. Barsi - Simon V. 123. o. 32. Irmédi-Molnár 164. o. 33. Kmety György (1813-1865), cs. kir. főhadnagy a 19. (Schwarzenberg) gyalogezredben, legmagasabb rangja honvéd vezérőrnagy, a XV. hadosztály-, majd az ebből alakuló önálló hadtest parancsnoka. Emigrál. Életrajzát ld. Bona, 1987. 203. o. 34. Kossuth — mint ez a későbbiekből egyértelművé válik — úgy véli, hogy Kmety a kormánytól kapta a visszavonulási parancsot. Nyilvánvalóan arra az utasításra gondol, amelyet Kossuth július 1-én küldött Kmetynek, s amelyben megparancsolta, hogy hadtestével — minden más parancsot mellőzve — Paks felé vonuljon. Ez az utasítás okozta azt, hogy Kmety nem csatlakozott vissza a feldunai hadsereghez. KLÖM XV. 636. o. Ezt az utasítást azonban csak a győri csata után három nappal adta ki Kossuth. Kmety a visszavonulást nem ezután, hanem a cs. kir. fősereg június 26-i mozdulatai miatt rendelte el. Kmety június 26-án délután 3 órakor Marcaltőről jelentette a Központi Hadműveleti Irodának, hogy az ellenség három oszlopban nyomul előre ellene. Egyben két zászlóaljnyi erősítést kért a VTI. hadtesttől. Poeltenberg még aznap értesítette Kmetyt, hogy két zászlóaljat, két osztály lovasságot és egy lovasüteget küld Tétre, amelyek [27-én éjjel] három órakor érhetnek oda. HL 1848-49. 35/40., 33/40a., 35/47., Szillányi 41-42. o. — Kmety június 26-án valóban kapott levelet Kossuthtól, de ebben e június 22-i levélben Kossuth arról értesítette Kmetyt, hogy hadosztályát mielőbb hadtestté szeretné fejleszteni. KLÖM XV. 571. o., HL 1848-49. 35/74.

Next

/
Thumbnails
Contents