Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Hermann Róbert: Kossuth Sándor visszaemlékezése az

35. Kmety sem kapott erősítést, ahogy Ramming úr állítja; az ő ereje is a továbbiakban, alább megadandó szinten maradt, és soha többé nem került a feldunai hadsereghez. (Kossuth Sándor jegyzete) Ramming itt valószínűleg arra a 2 zászlóaljra, 4 lovasszázadra és 1 lovasütegre gondol, amit Poeltenberg küldött Kmety segítségére június 27-én, ám amit Kmety már nem várt be, i. m. 89. o. 36. Ez az osztrák 3. hadtest volt, 17 gyalogzászlóaljjal, 14 lovasszázaddal, 2 hídkészlettel és 48 löveggel. (A hadseregek ereje mindenütt Ramming után). (Kossuth Sándor jegyzete. ) Ramming 14. o. 37. Liptay (Hrobony) Ferenc (1814-?), kilépett cs. kir. hadnagy, legmagasabb rangja honvéd alezredes, hadosztályparancsnok. Várfogságot szenved, 1869-ben reaktiválják. Életrajzát ld. Bona, 1987. 223. o. 38. Üchtritz Emil visszaemlékezése szerint a különítmény csupán négy század gyalogságból állt. Kmety segítségül küldte a 23. honvédzászlóaljat és egy fél század lovasságot, de a négy század ezek megérkezésekor már kénytelen volt visszavonulni. MOL Görgey-lt. b/21/b. fasc, HL 1848-49. 35/160. 39. Gerstner von Gerstenkorn, Joseph (1791-1869), cs. kir. vezérőrnagy, dandárparancsnok a cs. kir. ül. hadtestben, lovassági tábornokként hal meg. 40. Ramming szerint Kmety egész hadosztályával ([Ramming] előadása szerint 6 gyalogzászlóaljjal, 12 lovasszázaddal és 16 löveggel) állt Diászinál, és Schütte altábornagy a rohamozó Gerstner-dandár élén 2 lovasszázaddal és három löveggel Kmety 12 lovasszázadára vetette magát, s azokat visszavetette (?) - Figyelmeztetjük Ramming urat, nem ragaszkodhat annyira erősen ehhez a véleményéhez, hogy ezt bárki is elhiggye! (Kossuth Sándor jegyzete) Ramming ugyanis Kmety ténylegesen 5 zászlóaljból és 8 század huszárból álló seregéhez számította a Poeltenberg által küldött, de Kmetyhez végül nem csatlakozó egy zászlóaljat és 4 század lovast, is. 93-94. o. Üchtritz szerint Kmety a szárnyakon állította fel lovasságát, s a huszárok az előttük húzódó csatorna miatt tétlenségre voltak kényszerítve. MOL Görgey-lt. b/21/b. fasc. 41. Károly Pál (1814-1898), cs. kir. hadnagy a 10. (Vilmos) huszárezredben, legmagasabb rangja őrnagy, osztályparancsnok. Várfogságot szenved. Életrajzát ld. Bona, 1987. 192. o. 42. Rohonczy Lipót (1807-1861), kilépett cs. kir. százados, legmagasabb rangja honvéd ezredes, a 16. (Károlyi) huszárezred parancsnoka, majd a Vm. hadtest lovashadosztályának parancsnoka. A győri csatában szerzett sebesülése miatt 1849. jún. 28. után szolgálaton kívül van. Várfogságot szenved. Életrajzát ld. Bona, 1987. 283-284. o. 43. Straube Károly (1812-?), cs. kir. százados a 34. (Porosz herceg) gyalogezredben, honvéd alezredes, dandárparancsnok a VTH. hadtestben. Komáromban kapitulál. Életrajzát ld. Bona, 1987. 298. o. 44. Kupa Hümér (Pencz Fidél) (1809-1868), kilépett cs. kir. főhadnagy, legmagasabb rangja honvéd alezredes, a 13. (Hunyadi) huszárezred parancsnoka. Emigrál, 1859-ben az itáliai magyar légió ezredese. Életrajzát ld. Bona, 1987. 215. o. 45. Schneider von Arno, loseph, báró (1810-1857), cs. kir. ezredes, dandárparancsnok a cs. kir. I. hadtestben, vezérőrnagyként hal meg. 46. Poeltenberg jelentése szerint nem 20, hanem 21 löveget különített ki összese. HL 1848-49. 35/142a. 47. A tényleges harcrendet ld. a függelékben 48. azaz az Újváros