Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
RECENZIÓ - Horváth József: Egy emlékkönyv tartalmáról és tanulságairól
jobb megismerésén túl számos módszertani tanulsággal is szolgálhat számunkra! Mindenekelőtt fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra: az Ünnepelt eddigi munkásságát bemutató jegyzék nem a kötet végén, mintegy függelékként van elhelyezve — ahogyan azt a hazai gyakorlatban megszokhattuk —, hanem szinte a kötet élén találja a Tisztelt Olvasó, akinek ennek láttán — és áttanulmányozása után — nem lehet kétsége afelől: kit és miért tartottak méltónak az emlékkönyvvel való köszöntésre. Ezt mi lényegesen többnek érezzük egyszerű formai különbségnél! Figyelemre méltó a bibliográfia négyes tagolása is, mely merőben eltér a hazai gyakorlattól. Míg az itthon készült összeállítások többnyire két részből állnak, az általa írt, illetve a róla szóló tételeket megkülönböztetve, addig Franz Fazokas összeállítása az alábbi négy csoportot tartalmazza: — az első — „bibliográfia" címet viselő — csoport 166 tétele a dr. Harald Prickler által írt munkák bibliográfiai adatait tartalmazza, az 1956-ban megjelent elsőtől időrendben haladva 1994 júliusáig: ebből megtudhatjuk, hogy az ünnepelt számos községtörténeti tanulmányt írt; behatóan foglalkozott — több más mellett — a burgenlandi szőlőművelés történetével, a térség nemzetiségeinek múltjával, a tűzoltó-ügy fejlődésével, valamint zenei témákkal egyaránt; mindemellett értékes levéltári forrásokat tett közzé, számos nekrológban méltatta pályatársai munkásságát és kivette részét a „rabszolgamunkából" is: így számos, mások által írt munka mutatóinak összeállítása fűződik nevéhez; — ezután 37 tételben az általa 1960 és 1993 között rendezett kiállítások felsorolását találjuk; — majd a harmadik csoport a Prickler úr által különböző rangos szakmai összejöveteleken megtartott 46 előadás adatait tartalmazza; — végül a bibliográfiai összeállítást rádióban elhangzott előadásainak 40 tételből álló sora zárja. Összefoglalva megállapíthatjuk: a jegyzék nagy hangsúlyt fektet a kiállítások, valamint az előadások számbavételére, az életmű szerves részeként tárgyalva azokat; nem foglalkozik viszont az ünnepeltről szóló irodalom összegyűjtésével — ereje teljében lévő alkotó tudósról lévén szó, bizonyára erre is megvan az oka... Talán kicsit hosszabban elidőztünk e bibliográfia ismertetésénél — tettük ezt abban a reményben: néhányan talán eltöprengenek a leírtakon! A bibliográfia után kezdődik a tisztelgő tanulmányok rövidnek nem mondható sora: 37 szerző hosszabb-rövidebb munkája követi egymást, együttesen csaknem 500 oldal terjedelemben! A tanulmányok sorrendjének eldöntésében a szerkesztők meglehetősen kézenfekvő — de nálunk ritkán alkalmazott — megoldást választottak: a szerzők nevének betűrendje lett a rendező elv. így a hasonló tematikájú vagy az azonos korral, illetve településsel foglalkozó dolgozatok összegyűjtése az olvasótól az egész kötet tartalmának áttekintését követeli meg, biztosítva egyben azt: a használó nem „ragadhat le" egy fejezetnél, akarva-akaratlan az emlékkönyv egészét megismeri valamelyest!
