Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR MÚLTJA - Márfi Attila: Győr és Pécs színházi kapcsolatai a 19. században

két megyeszékhelyen. (Győrben 1811-ben Benke József társulata, míg Pécsett 1818-ban Balogh István komédiásai törték meg a német színészek évtizedekig tartó hegemóniáját.) De ezt megelőzőleg Balogh társulata természetesen Győrben is szerencsét próbált.

15 Déryné Széppatkai Róza vendégszereplései a két városban,Kilényi Dávid társulatával egymást követő színi évadokban zajlott; 1820-ban Győrött és az ezt követő 1821/22-es idényben pedig Pécsett.

16 De a magyar társulatok állandósítására tett komolyabb kísérletek, s az ezt követő művészi próbálkozások mindkét városban az 1840-es évek elejére tehetőek. A Rába-parti városban a Magyar Színpártoló Részvényes Egyesület, míg a Mecsekalján a Pécsi Nemzeti Casino állt a nemzeti színjátszás ügye mellé. E két testület szervező munkájának köszöhetően egymást váltva lépett fel a két városban (a Dunántúl több nagyobb városaiban is) Szabó és Havi direktorok zenés társulata, Lendvay Márton és felesége Lendvayné Hivatal Anikó, Megyeri Károly, Egressy Gábor és Laborfalvi Róza.

17 A 19. század első felében mégis a két várost érintő német színjátszásra vonatkozólag rendelkezünk több adattal. Az első ilyen dokumentum 1818 nyarán keletkezett. A fentnevezett engedélykérelemben Johann Ferdinánd Kübler színigazgató (aki 1811 óta több esetben is elnyerte a pécsi játékjogot), Győr városában eltöltött sikeres színi idényt a mellékelt ajánlóleveleivel is igazolta.

18 Majd ezt követőleg, egy esztendő elmúltával Carl Christoph a győri városi színház igazgatója, a téli évad elnyerésére adta be pályázatát a városatyáknak nem csekély önbizalommal: „Bizonyára mindenütt ismert a hírem, mellyel mint sok éve igazgató és drámai művész rendelkezem, mivel művészet és rend szeretetből minden lehetséges dolgot felhasználok, mit Győrben is bizonyítottam"

19 Az idényt azonban Josef Bubenhofen társulata nyerte el, aki főleg Szabadka, Újvidék, Zombor és Várasd környékén volt elismert direktor. Később Győrött is szerencsét próbált 1823-ban a tavaszi szezon játékjogának megszerzésére, de végülis Sopronban kapott játéklehetőséget. A következő győri színigazgató Wilhelm Flor, aki 1828-ban kapta meg a téli idényt. De egy korábbi szerződése Eszékre szólította, ezért a szintén győri Francz Kröning direktort ajánlotta, aki (állítása szerint) „nagy közmegelégedéssel mulattatta a győri nagyérdeműt".

20 Mivel Győr akkor ismét nyári állomáshelyként működött Kröning számára is fontos volt a téli évad biztosítása. A híres pécsi színpad elnyerése pedig nagyon komoly eredmény volt akkoriban. A direktor ajánló sorait és az igazoló leveleket két színlappal is ellátta a szabad királyi város színügyekkel is foglalkozó alkapitánya. Több, mint egy évtized telt el, mikor 1842 tavaszán ismét Győrből szerződtetett igazgató került az 1840-ben átadott Kőszínházba. Az egykor Győrben szebb napokat is megélt Theodor Müller alig két hónapig tartózkodott a városban. Távozásával tovább mélyült az a válság, amely az új színház átadása óta jelen volt a pécsi színi életben. A Pécsi Polgári Casino tulajdonában álló Deutsche