Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR MÚLTJA - Márfi Attila: Győr és Pécs színházi kapcsolatai a 19. században

meg őket a polgári színjátszás élményeivel. A Bécs-Pozsony útvonal Győr városából kanyarodott le déli irányba, hogy Székesfehérvárt és Nagykanizsát érintve elérje Pécs városát. Innen rendszerint több leágazáson, vizén és szárazföldön juthattak el a német truppok Varasdra, Eszékre, Újvidékre, Zomborba és Szabadkára. Ennek az úgynevezett déli színiútnak rendszerint Temesvár volt a végállomása. Innen már csak ritkán vándoroltak tovább a komédiások. Az itt eltöltött színi évad után ismét ugyanazon az útvonalon indultak vissza, vagy annak egyik leágazásán folytatták előadásaikat, hogy a vándorútak során szerzett tapasztalataikat, művészi élményeiket eljuttassák az általuk felkeresett városokba. Természetesen mindkét útvonal legfontosabb állomásait említettük, hiszen a meglátogatott városok száma folytonosan bővült. A 19. század első felében pedig már magyar színésztársaságok ekhós szekerei is fel-feltűntek ezeken az utakon.

7 A magyarországi színikultúra fejlődésében létfontosságú színi vándorútak stratégiai jelentőségű állomásává lépett elő ekkor Győr városa kultúra befogadó és közvetítő szerepe miatt. A Rába-menti, többségében németek lakta városból ágazott el a két színiút, s az itt nyert információk alapján dőlt el, hogy a német és magyar színjátszók melyik irányban folytatják vándorútjukat. Esetleg Győrben táboroztak le, elnyervén a városatyáktól valamelyik színi évad játszási jogát.

8 Némely jelentősebb vándortársulat topográfiai adatait összehasonlítva kiderül, hogy kevés olyan színtársulat működött a korszakban, amelyik Győr városát ne érintette volna, s esetleg hosszabb időt ne töltött volna ott el. A Pécsett játékjogot elnyert teátristák vaskos bizonyító-igazoló irataik közül csak a legritkább esetben hiányzott Győr Szabad Királyi város által kiállított ajánlólevél, vagy a működést igazoló-minősítő bizonyságlevél.

9 Vándorlás Győr és Pécs között A 18. században, de a 19. század első felében is Győr és Pécs színi kapcsolataiban ez az úgynevezett kultúraközvetítő szerep volt a domináns. Azaz a Baranyában fellépési joggal rendelkező komédiások rendszerint Győrből/vagy közvetlen környezetéből (pl. Sopron) kiindulva értek le az ország déli végeire. Győr Pécshez viszonyítva helyzeti előnyben volt, s ez az előny megmutatkozott a két szabad királyi város színi struktúrájában is.

11 Bár a kezdeti különbözőségek fokozatosan csökkentek s a két megyeszékhely színiéletének fejlődésében sok azonossági pont fedezhető fel, de Pécs városának úgynevezett fáziskésése csak a 19. század derekára egyenlítődik ki. Mindkét városban a 18. század elejére tehető a német vándortársulatok 12 megjelenése. A német színivállalkozók a század derekától mondhatni rendszeresen felléptek a győri játszóhelyeken, míg a Mecsekalján az 1780-as években válnak csak gyakorivá a déli útvonalon közlekedő teátristák színi előadásai. Bár Győrött négy évtizeddel előbb épült fel (1798) az első kőszínház, de rövid időre tudta csak megoldani a színtársulatok elhelyezési gondját.

14 A magyar színjátszók megjelenése is hozzávetőlegesen ugyanarra az időpontra tehető a