Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR MÚLTJA - Márfi Attila: Győr és Pécs színházi kapcsolatai a 19. században

Márfi Attila GYŐR ÉS PÉCS SZÍNHÁZI KAPCSOLATAI A 19. SZÁZADBAN. Győr és Pécs színi kapcsolatai szükségszerűen alakultak ki az érintett korszakban több más várossal együtt. Mindkét város gazdasági-társadalmi fejlődése, a polgárosodás folyamata sok hasonlóságot mutat. Mint szabad királyi városok és megyeszékhelyek fejlődésük és befolyásuk olykor a város és megyehatárokat is átlépte. Ez a megállapítás érvényes az igazgatási, gazdasági és a politikai hatáskörökön kivül a két város kutúrális fejlődésére is. Magyarország művelődéstörténetében Győr és Pécs külön-külön is meghatározó szerepet játszott, de a 19. században virágkorát élő vándortársulati (staggione) rendszer fokozatos kiépülése során többször is kapcsolatba kerültek egymással. Ennek a közös kultúrtörténeti múltnak fontosabb eseményeit igyekszik ez a tanulmány bemutatni. Színiútak kialakulása A 19. századi Magyarországon a nemességnek és a polgárosodás útjára lépő városoknak köszönhetően döntő változások jelei mutatkoztak a színikultúra további fejlődésében. Ugyanis a magyar nemzeti színjátszás létrejötte, illetve megjelenése tovább gazdagította a 18. századból átörökített színistruktúrát a szervezettebbé váló új játszóhelyek, színiállomások hálózatának kiszélesítésével.

1 Ezt megelőzőleg az ország jelentősebb városaiban már több évtizedes múltra vezethető vissza a különböző, főleg német vándortársulatok rendszeres színi működése.

2 Ha Pécs város színiéletének fontosabb állomásait vizsgáljuk meg a 18. és 19. század évtizedeiben, kiderül, hogy (a többi városhoz hasonlóan) a helyi pozitív irányú társadalmi és gazdasági folyamatokon kivül, döntő tényezőként értékelhető a különböző városokból érkező vándortársulatok közvetítő q szerepe is. Ezek közül Bécs, Buda, Pozsony, Győr, Eszék, Kolozsvár, Pest, Székesfehérvár, Zombor és Várasd városokat érintő vándortársulatok fordultak elő leggyakrabban a Mecsekalján.

4 E korszakban a német színikultúra meghatározó szerepe egyértelmű; a városok német ajkú polgárságának nagy aránya, s a német nyelv ismerete tette befogadóvá a német nemzeti színjátszás irányába. A német színikultúra fejlődésében fontos tényező Bécs kultúra kisugárzó és közvetítő szerepe a birodalom határain belül,de olykor azokon túl is. A császárvárosból két fontos útvonal ágazott le, melyek keresztül-kasul átfonták a korabeli Magyarország nagyobb polgárvárosait.

5 Elsőként a Bécs-Pozsony-Győr-Buda-Kassa-Szatmár-Kolozsvár útvonal alakult ki az ország északi és keleti tartományait átszelve, illetve összekötve. A másik fontos színiút feladata pedig az volt, hogy a másfél évszázados török uralmat megszenvedett területeket, s azok székhelyeit kösse össze, ismertesse