Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez

szerint 228 főből állt a tagság, s 77 alapítót, 129 részvényest, 12 évdíjast tüntetett fel.

32

' Az eltérés abból is adódhatott, hogy 1879-ig soha nem állították össze a tagnyilvántartást, s ekkor is csak a katasztrofális anyagi helyzet miatt került rá sor. Ekkor 380 személy neve merült fel, hogy valamilyen formában belépett az egyesületbe. Ezt még kiegészítette 28 fővel az Általános Magyar Biztosító Társulat győri főügynökségének a kimutatása, ami szerint még 29-en biztosítottak soha nem volt egyleti tagságuk címén. Az adatok pontosítása után összesen 183 tagot találtak. Léderer Zsigmond tagadta, a rég elhunyt Dresmitzer József, Kisfaludy Dénes, Nagy Mihály „alapítói minőségét" semmilyen jegyzőkönyvi aláírással nem lehetett igazolni. 3

' így valójában az alapító tagok száma 1862-ben eggyel, 1878-ban pedig néggyel csökkent volna, de Léderer Zsigmond neve a Győri Gazda 1881-es tagnévsorában változatlanul szerepelt! így összesen 249 tagja volt az egyesületnek, 189 részvényes és alapító valamint 60 évdíjas. 4

' Az évdíjas tagok számának a növekedése jelezte a birtokosok anyagi viszonyainak a romlását, másrészt nyitást is jelentett a kisbirtokosok felé. Az 1880. december 17-i közgyűlésen az egyesület levelező tagjaivá választották a Győr megyei néptanítókat. 5

' Az egylet működési területe lassan Győr megyére kezdett zsugorodni. 1878-ban már csak 41 tag lakott Győr megyén kívül. A legtöbbjüknek a megyével határos területen feküdt a birtoka, 12-en a Rábaközt s még hárman Sopron megye távolabbi vidékét nevezték meg lakóhelyüknek. Négy fő Budapestet, kettő Bécset, egy fő Londont nevezte meg állandó tartózkodási székhelyének. Közöttük volt Dorner Ede is, aki az 1870-es évek második felében költözött Budapestre. Az évdíjas tagok közül természetesen mindenki Győr megyei illetőségű volt.

36

' 1881-ben 48 nem Győr megyei tagja volt az egyesületnek.

37

' Az egyesület tevékenysége A birtokosoknak a gazdaságok átszervezéséhez új termelési technikára, gépekre, hitelforrásokra volt szükségük. Ennek felderítésére is vállalkozott az egyesület. Igyekeztek a mezőgazdasági gépgyártókat, illetve a mezőgazdasági gépek forgalmazóit feltérképezni. Sok esetben a cégek hívták fel az egylet figyelmét termékeikre. Az említett feladatokat természetesen a többi vármegyében működő gazdasági egyesület is felvállalta. Az egylet röviddel megalakulása után a Magyar Tudományos Akadémia és más szervek felkérésére feltérképezte a működési területén található birtokok állapotát. A tagság egymás terményeit, termékeit, és a gazdaságuk korszerűsítését segítő gépek megismerését szolgáló kiállításokat is rendezett. Egyes esetekben kísérleteket is végeztek, vagy bemutatták működés közben a gépgyárak termékeit. Erről az egyesületet is tájékoztatták. Sajátságos helyet foglal el a mintakert az egylet életében, egyrészt nagy anyagi ráfordítást igényelt, másrészt nem tudta teljesíteni eredetileg kijelölt célját: a tagságot gyümölcs és szőlő oltványokkal ellátni. Fenntartásához mégis ragaszkodtak. A korszerű mezőgazdasági módszerek, eljárások megismerését az