Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez
egyleti könyvtárban beszerzett szakirodalom is szolgálta. Az új ismeretek terjesztését saját lapjuk, a Győri Gazda 1879-es megalapításával is elősegítette. A társegyesületek működését szegény a sorsú tanulókat adományok gyűjtésével, illetve egy alapítvány tételével igyekezett segíteni. Statisztikai adatgyűjtés az egyesület működési területén Az egylet gazdasági tudakozóintézetet nem is, de egy közgazdasági és statisztikai osztályt létrehozott a mezőgazdasági viszonyok megismerésére. Mégis, a térség birtokainak állapotát nem saját, hanem a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére végezte el. A felmérésre 1862-63-ban került sor. A következő kérdésekre keresték a választ: 1. Milyen a földterület fekvése, minősége, tagosított-e a birtok? 2. A gazdászat fő és mellék ágai? 3. A termelési rendszer (vetésforgó) leírása. 4. A földbirtok gépesítettsége. 5. Értékesítési viszonyok. 6. A közlekedési viszonyok. 7. A helység főbb birtokosai. 8. A felmerülő javak értékváltozásai. 9. Dohányegyedáruság vizsgálata. 10. Cseléd- és napszámbérek. 11. Munkaerőhelyzet. 12. Hitelviszonyok. 8 ' A következő személyeket jelölték ki az alábbi területekre: Balogh Kálmánt a Csilizközre, Viczay Hédert, a győri székes-káptalant, a szentmártoni apátságot és a csornai prépostságot saját birtokaikra, Tekus Károlyt Sina báró, Bocskai Ignácot a pápai és ugodi, Jankó Mihályt a tata-gesztesi uradalmakra, Mészáros Józsefet Kis és Nagybajcs, Bácsa és Pataháza községekre, Ziska Józsefet Győr területére, Enessey Kálmánt Enese, Bezi, Réti, Cakóháza, Szécsény és Kapi helységekre, Kossovich Mátyást az ikrényi uradalomra, Kálóczy Lajost Asszonyfa, Mindszent, Töltéstava, Táplány és Kisbarát falvakra, Dorner Edét Bőny, Örkény, Rétalap településekre, Lengyel Sándort és Eőry Sándort az egész Sokoróaljára és Pápa vidékére, Szabadhegyi Antalt, Hunkár Mihályt, Hunkár Sándort és Bertalanffy Istvánt Bakonyaljára, Zimmermann Antalt és Major Pált Mosón megyére, Viczay Héder és Sina János uradalmain kívül, gróf Batthyány Gézát, Badicz Imrét, Ostffy Istvánt, Gyulassy Józsefet a Rábaközre, Szabadhegyi Móricot Győr és Tata vidékére (a tata-gesztesi uradalom kivételével). 39 ' A felméréseknek csak egy része készült el. A kérdésekre legrészletesebben Viczay Héder válaszolt, a legtöbben csak néhány szóval oldották meg a leírások elkészítését. Még 1862-ben az Országos Gazdasági Egylet kérte Győrvidéki társától a bormustrákat s a vidék szőlőtermelő hegyeinek statisztikai leírását. A következőket vizsgálták: milyen fajú szőlők teremnek a hegyekben, milyen a talaj minősége, mekkora a termésmennyiség, a jelentősebb pincéket, és a piacviszonyokat. ' Mivel a szegényebb birtokosoknak és a községeknek nem volt módjuk gépeket vásárolni még ugyanebben az esztendőben elkészítették a falusi kovácsmesterek összeírását is. 41 ' 1869-ben a Földművelésügyi-, Ipar-, és Kereskedelmi Minisztérium felkérésére a dohány termelésről készítettek kimutatást Malomsok községben a marcaltői uradalomban, valamint Kapuvár és Vitnyéd területén. A jelentés csak az ómalomsoki dohánytermelőkről maradt fenn. 42 ' 1870-ben a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kért tudósítást
