Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez
Természetesen jelen voltak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szereplői is. Zichy Ottó a győri nemzetőrség parancsnoka, Szabó Kálmán kormánybiztos, Beöthy Károly vésztörvényszéki bíró, Gyapay Dénes honvédszázados, Krisztinkovich Antal huszártiszt, s öccse Ede, akit a kapituláció Komáromban ért; Laky Demeter nemzetőr főhadnagy, a csornai premontrei rend tagja öt évet, Rómer Flóris a bencésrend szerzetese szintén több évet töltött börtönben. Ugyanígy felfedezhetjük az egylet soraiban az 1867 utáni vármegyei tisztikart. A már említett Szabó Kálmán 1867-1871 között az első alispáni, 1875-1881 között a főispáni tisztséget töltötte be. Gróf Viczay Héder az egylet elnöki tisztségét 1867-től, a főispáni posztot 1868-tól látta el egészen haláláig, 1873-ig. Gróf Laszberg Rezső szintén párhuzamosan viselte a két posztot. Tagja volt az egyesületnek Lévay Henrik volt 48-as vadászhadnagy, az Első Magyar Biztosító Társulat alapítója is. Jelen volt a Szabad Polgár című győri — 1871 - 1875 között megjelent — ellenzéki lap köré szerveződött csoport is Eőry Sándor, Enessey Kálmán, Krisztinkovich Ede személyében. Vargyas Endre tanfelügyelő, mint titkár vett részt az egylet munkájában. Stádel Károly, a győri első gépgyár tulajdonosa is belépett az egyesületbe. Mint testület lépett az egyesület alapítói közé a győri káptalan, s a szentmártoni bencés rend. Simor János győri püspök szintén az egyesület alapítói közé tartozott, tagságát esztergomi érsekként is megőrizte. A községek, vagy a volt úrbéresek közül senki sem lépett be az egyesületbe, sem testületként, sem évdíjasként. A falvak mezőgazdasági viszonyainak a megismerésére a néptanítók levelező taggá választásával — 1880-ban — tettek kísérletet. 29 ' Az eltérő politikai nézetek ellenére az egyesület tagsága kiválóan együttműködött. Néha egy bizottságban dolgozott Dorner Ede és Zichy Ottó! Sőt az egyesület érdekei képviseletével mindig a közigazgatásban is funkciót viselőket, vagy az adott hivatallal jó kapcsolatban lévő tagjait bízta meg. így 1860-ban Dorner Ede intézi a kiállítások rendezését. Balogh Kornél főispán viszont a várost vette rá a mintakert területének átengedésére. Gróf Viczay Héder „főispán és elnök" kéréseit sem utasította vissza soha a város. Az egyesület életében Dorner Ede 1860 és 1867 után is megőrizte befolyását. A politikai nézeteken, a birtokok nagyságán kívül különböző fejlettségűek voltak a gazdálkodási módszerek is. Az egylet tagságát - az eltérő nagyságú birtokkal rendelkező, eltérő gazdálkodási módszert alkalmazókat, a különböző politikai pártállásúakat - a közös érdek: birtokaik fejlesztése, s a győri piachoz való kapcsolódásuk tartotta össze. Ha eltérő módon is, de súlyosan érintették az ezer holdakat birtoklót és a néhány száz holdon gazdálkodót egyaránt a munkaerő elvesztése, a rossz hitelviszonyok, a tőkeszegénység, s a lassan meginduló úrbéri kárpótlás. Az egyesület tagjainak száma a kezdeti 173-ról 1862-re már 273-ra emelkedett, ebből 73 volt az alapító. 30 ' Az 1878-as statisztikai összeírás szerint az egyesületnek összesen 213 tagja volt, ebből 77 alapító, 124 részvényes és 12 évdíjas. ' A Vargyas Endre szerkesztette, s adatait az 1878-as évvel záró évkönyv tanúsága
