Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez
tészeti szakosztály. 23 ' 1867-ben az egyesület újjáalakulásakor szintén áttértek az öt szakosztályos rendszerre. Egyesítették az ismeretterjesztő, közgazdasági és statisztikai osztályt a kereskedelmivel, a gazdasági gépészetet a földművelési és jószágrendezési osztállyal. 24 ' Ám hiába volt a sok átszervezés, a szakosztályok alig működtek, létezésük egy idő után teljesen formálissá vált. A legaktívabb, a Simon Vince vezette Szőlészeti és borkezelési osztály is csak egy-két ülést tartott évente! Az ország más megyéiben még egy újítással próbálták a szakosztályokat a megye egyes területéhez, kisebb központjaihoz kötni. Zala megye az egyesület tagjaiból területi, lakóhelyi bizottmányokat hozott létre. 25 ' A Győrvidéki Gazdasági Egyesület már a megye kis területe miatt sem próbálkozott ilyen kísérlettel. 1876 után nincs nyoma annak, hogy újászervezték volna az osztályokat. Erre nem is volt szükség, mivel az igazgatóválasztmány és a szakosztályok tagjai ugyanazok a személyek voltak. Amíg működtek, a feladataikat az igazgatóválasztmány határozta meg. A szakosztály válaszát vagy véleményét egyes esetekben az igazgatóválasztmány felülbírálhatta. 1873 után a konkrét feladatok megoldását, kiállítások rendezését, gépek vizsgálatát a választmány által kinevezett bizottmányok látták el. Az egyesületet hat évenként megújították: ekkor a részvényes tagok egy írásbeli nyilatkozat tételével kiléphettek az egyesületből. Alapszabály módosításra utaló adat nem található az egyesület szakanyagában, bár az igazgatóválasztmány, s a közgyűlés többször hozott olyan határozatot, ami érintette az egyesület alapszabályát. Az egyesület társadalmi bázisa, tagsága A Győrvidéki Gazdasági Egyesület működési területe a környező megyékre is kiterjedt. A tagság túlnyomó többsége mégis Győr vármegye területéről verbuválódott. 1860-ban a 173 tagból 76 volt más megyebéli. ' Az 1860-as években a megyében a város területével együtt 249-en rendelkeztek száz holdas, illetve ennél nagyobb birtokokkal. 27 ' Az 1873-as statisztika szerint 248 birtokos tartozott e kategóriába. 28 ' Az egyesület tagságának többsége, a 206 száz és ezer hold közé eső birtokosból került ki. Aktív szerepet vállaltak a megyei életben az önkormányzat felfüggesztéséig. Az 1000-3000 holdas csoportba 37-en, a 3000-10000 holdas kategóriába öten tartoztak. 10.000 holdnál nagyobb latifundium nem volt a megyében. Az önkényuralom alatt az egyesület tagsága közül sokan vállaltak szerepet az abszolutizmuskori közigazgatásban. így például Dorner Ede 1850-től 1860-ig töltötte be a megyefőnöki tisztséget, sőt az úrbéri főtörvényszék elnöke is ő volt. A hivatali tevékenységéért Ferenc József lovagrend keresztjével jutalmazták. Az úrbéri főtörvényszék ülnöke, Nedeczky Sándor is belépett az egyesületbe. Aktív szerepet játszik az egylet életében Balogh Kornél, aki konzervatív nézeteiért lemondott az utolsó rendi országgyűlés képviselőségéről. 1861-ben Pálffy Móric helytartóvá kinevezte, s elvállalta a főispáni tisztséget.
