Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez
Az egyesület célja, szervezete Az alapszabály célként a „mezei gazdaság" minden ágának fejlesztését, az Országos Gazdasági Egyesület törekvéseinek elősegítését, a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges ipar mezőgazdaságot szolgáló gépeinek megismertetését jelölte meg. E célkitűzések eléréséhez adatokat gyűjt a mezőgazdaságról, az újításokat kipróbálja, kísérleteket végez, kiállításokat rendez, mintakertet állít fel. Az egyesület tagja lehet minden „becsületes jellemű ember", az egyetlen kizáró ok az „erkölcsiséget sértő cselekmény". Az 1848-49-es szerepért elítéltek börtön, vagy egyéb büntetését, például az ügyvédi foglalkozástól való eltiltását nem tekintették sem 1860. október 20, sem a kiegyezés előtt kizáró oknak. Az egyesület tagjai alapítók, részvényesek, évdíjasok. 1880-tól levelező tagokat is választott az egyesület közgyűlése. Alapító tag, aki egyszer s mindenkorra minimum 100 Ft-os alapítványt tett az egyesület javára, s ennek evi 5 %-os kamatát a megfelelő időben befizeti. A részvényes tag évi öt forintot fizet, hat éven keresztül. Minden alapítót és részvényest megillette a szavazati jog. A hölgyek és az ötszáz forintos alapítványt tevők képviselőik útján is voksolhattak. ' Az évdíjas tagnak nincs szavazati joga, tagdíja egy forint egy évre. A levelező tag nem fizetett semmilyen tagdíjat, de támogatta az egyesületet munkájával, adatgyűjtéssel, tudósítások írásával. Munkájáért ingyen kapott egy példányt a Győri Gazda című egyleti lapból. 16 ' Az egyesület általában, s ezt az alapszabály is előírta, évente kétszer tartott közgyűlést. Ekkor választották meg a tiszteletbeli tagokat, fogadták el az új tagok belépési nyilatkozatát. Helyben hagyta, vagy módosította a költségvetést. Módosításra egyetlen esetben került sor, mivel a Földművelésügyi-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium nem adta meg a kért támogatást. Döntött a 100 Ft-on felüli kiadások sorsáról, emiatt néhány esetben rendkívüli közgyűlést is tartottak. Megválasztotta három évre az egyesület elnökét, két alelnökét, titkárát és az ötven tagú igazgatóválasztmányát. Az alapszabály titkos választást írt elő, de ezt nem mindig tartották be. így például 1870-ben 1873-ban a tisztségviselőket közfelkiálltással választották meg . ^ 1870-ben nem mondott le az igazgatóválasztmány, hanem még 11 tagot választottak az előző ciklusban meglévőkhöz. Az egyleti mintakert kialakítása után a kertfelügyelővel gyarapodott a tisztségek sora. Érdekes módon erről, valamint 1880-ban a megyei néptanítók levelező tagságáról nem rendelkezett az alapszabály. A titkár, a pénztárnok és a kertfelügyelő fizetést kapott az egyesülettől. Az elnök vezette a közgyűlést és az igazgatóválasztmányi üléseket. Kijelölte a közgyűlés időpontját, erről a Győri Közlöny hasábjain tájékoztatta a tagságot. Beszámolt az egylet egy évi működéséről. A kiadásokat egy ellenőr ellenjegyzése mellett foganatosíthatta. A határozatokat az igazgatóválasztmány egyetértésével végrehajtotta. Kinevezte a szavazatszedő bizottságot. Képviselte az egyesületet, szerződéseket kötött, ha az egylet érdeke úgy kívánta, ügyvédet is fogadhatott. Szinte megszemélyesítette az egyesületet. Felelősséggel az igazgatóválasztmánynak és a
