Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
GYŐR MÚLTJA - Gecsényi Lajos: Nyugat-Magyarország kereskedelmi viszonyai egy harmincadvizsgálat tükrében (1668)
Gecsényi Lajos Nyugat-Magyarország kereskedelmi viszonyai egy harmincadvizsgálat tükrében (1668) Az 1664. évi török háború folyamán végbement nagyarányú seregvonulások, az állandósult hadiállapot következtében a Magyar Királyság kincstári jövedelmeinek legtetemesebb részét előteremtő harmincadhivatalok működése súlyos károkat szenvedett. A Pozsonyban székelő Magyar Kamara tanácsosai négy esztendő múltán 1668 tavaszán előterjesztést tettek az uralkodóhoz a Dunántúlon (pontosabban annak nyugati részén, zömében az országhatár két oldalán) települt harmincadok tárgyi és személyi feltételeinek, adminisztrációjának, jövedelmi forrásainak felülvizsgálatára. Az Udvari Kamara 1668 március 26-án I. Lipót császár és király nevében engedélyt adott az ellenőrzés végrehajtására. A nem csekély fizikai igénybevétellel járó feladat elvégzésére Partinger Mihály kamarai tanácsos kapott megbízást, aki ekkor több éve töltötte tanácsosi tisztét, így vélhetően jelentős tapasztalatokkal rendelkezett a pénzügyek területén. 1 ^ Partinger 1668 május elsején indult útnak Pozsonyból Köpcsény felé és május 16-án fejezte be a vizsgálatot Komáromban. Terjedelmes jelentését augusztus második felében juttatták el Bécsbe az Udvari Kamarához, melynek iratai között az utókorra maradt. 2 ^ A harmincadhivatalok, mint a külkereskedelem legfontosabb vámhelyeinek működése, betekintést adnak a kereskedelmi kapcsolatok szerteágazó világába, de egyúttal számos következtetést tesznek lehetővé a gazdaság és társadalom más területeit illetően is. Noha éppen a Partinger féle vizsgálatot előkészítő javaslat szerint hasonló ellenőrzések korábban is előfordultak, a vizsgálati jelentések — a számadásokhoz, naplókhoz képest — kevéssé ismertek a történészek előtt és még kevésbé került sor megállapításaik mikrogazdasági feldolgozására. 3 ^ Nem véletlen talán az sem, hogy eltekintve az Ember Győző mindmáig egyedülálló igazgatástörténeti monográfiájában felsorolt szórványadatoktól, pontos információink sincsenek a harmincadok (tricésima/Dreissigist), mint hivatalok folyamatos működéséről. A Partinger jelentés 15 harmincadhivatalt sorolt fel, melyeket a tanácsos meglátogatott, és megemlített 16 fiókhivatalt (filíale) illetve 4 ügyeleti helyet (inspectio — vásárok idején kitűzték a harmincados zászlaját), ahol — egy kivétellel — nem járt, de tájékoztatást kapott róluk. Különös gondot jelentett az Ikervár környéki fiókharmincad ok meglátogatása, amitől az utak bizonytalansága miatt Partingernek el kellett tekintenie. Ezek igazgatása a harmincados számára is életvesszéllyel járt, nemcsak a török közelsége és a kóborlók miatt, de a Batthyány család szolgái miatt is, akik a harmincadokat a család magánvámjai konkurrensének tekintették. A veszprémi és pápai filiákat a jelentés csupán mellékesen említette, minden érdemi megjegyzés nélkül.
