Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
Takács Miklós: A 10-14. századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön
addig még építkezésekkel meg nem bolygatott részét kutatta: az ún. Star-garázs (azaz a mai AFIT-műhely) területét. E leletmentésnek, a feltárt Árpád-kori gödrökön és árokrészleteken túl tudománytörténeti jelentősége is van. Egyrészt a századforduló leletbegyűjtései után a homokgödröki lelőhely központi részein ez volt az első, és egészen 1967-ig az egyetlen régészeti feltárás. 27 Másrészt pedig a Kisalföld egészének viszonylatában is itt sikerült első ízben kibontani Árpád-kori települési objektumokat. Az elsőbbségnek azonban - a módszertan kidolgozatlansága miatt - több negatív következménye is lett. Mithay Sándor - a kor szokásainak megfelelően - kutatóárkokkal vizsgálta át a területet. Ezen árkokat azonban elég nagy távolságra jelölte ki egymástól, és rábontásokat sem végzett olyan alkalmakkor, amikor egy-egy régészeti telepjelenség széle a feltárt sávokon túlnyúlt. így egész objektumok helyett mindenhol csak részleteket tudott megfigyelni. Még ennél is ellentmondásosabban alakult a Koroncó bábotai feltárás, amelyet későbronzkori kronológiai problémák megoldása érdekében vezetett 1939-ben és 1941-ben Gallus Sándor. 128 E munkálatok során számos őskori telepjelenséget valamint egy gazdag, 10. századi női sírt leltek. Az ásatás vezetőjét, illetve a segéderőként részt vevő Bottyán Árpádot és Mithay Sándort dicséri, hogy ez utóbbit oly gondosan sikerült kibontaniuk és dokumentálniuk, hogy László Gyula a honfoglaló magyarok nyergét részben e temetkezésből kiindulva rekonstruálta. 129 Ennél jóval kevésbé pozitív a feltárások 130 egyik résztvevőjének, Mithay Sándornak azon szóbeli közlése L , amely szerint az ásatás vezetője a középkori települési objektumokat nem tartotta kibontásra érdemesnek. így több Árpád-kori gödör, külső kemence, sőt egy fazekaskemence is elpusztult e munkálatok során. Mithay Sándor állításának hitelességét erősíti az, hogy az 1939-es feltárásokból származik egy kiegészíthető állapotú cserépbogrács , amelynek darabjai - több, egymástól független tudósítás 132 szerint is - az „E" felületen, egy veremház kemencéjének sütőfelületébe voltak tapasztva. Az ásatási dokumentációban, vagy a megjelent alaprajzon azonban ilyen objektumnak nem maradt nyoma. Egy további, közös negatív vonása mind a Star-garázs, mind pedig a Bábota feltárásának az volt, hogy a kibontott Árpád-kori telepjelenségek közlés híján ismeretlenek maradtak szakmai körökben. így könynyen érthető, hogy az Árpád-kori telepkutatás további menetére jóval inkább a Kecskemét környékét feldolgozó, összefoglaló értékelés hatott. 13 ' Ez annál is sajnálatosabb, mert a második világháborút megelőző években Lovas Elemér révén 134 az egykori Győr megye régészeti topográfiájának alapmunkálatai is elkészültek. A Dunántúl, és ezen belül a Kisalföld déli részének lemaradása az 1950-es és 60-as években indult meg. E két évtizedben folytak ugyanis a Tiszántúl középső részén Méri István azon ásatásai 135 , amelyek feldolgozásaiban Magyarországon is megfogalmazódtak a középkori telepfeltárás modem elvei. E két évtizedre tehető a fentebb már vázolt idegenkedés kialakulása a Dunántúllal és ezen belül a Kisalfölddel szemben. Ezen előítélet pedig annak ellenére alakult
