Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
Takács Miklós: A 10-14. századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön
hiányosság pedig legalább két okra vezethető vissza. Egyrészt, az építkezések felügyeletét ellátó bencés paptanárok csak rövidebb-hosszabb megszakításokkal tudtak az ásatás helyszínén tartózkodni oktatási kötelmeik miatt. így rendszerint csak egy-egy római kori sír megbolygatásának hírére szálltak ki a gimnáziumból a helyszínre. 115 Ezzel szemben a telepjelenségek megfigyelése, illetve a belőlük származó leletek gyűjtése vagy az ásást végző kubikusokra, vagy pedig a bányafelügyelőre, a későbbiekben pedig az építkezést irányító mérnökökre hárult; azaz már a századfordulón is egy kissé elavultnak számító módszerrel folyt. A leletanyag kétféle kezelésének eredményei pedig egy évszázad eltelte után is jól érzékelhetőek. A császárkori temetkezések esetében a két bencés paptanár a helyszínen igyekezett összeszedni valamennyi lelettárgyat, és ennek következtében az egyes síreggyütéseket a régiségtárban is általában külön tudták tartani. Ezzel szemben a települési objektumokból származó leletek gyűjtése során egyáltalán nem törekedtek a teljességre. így csak a pénzeket, valamint az ép vagy alig töredékes cserépedényeket, fémtárgyakat és malomköveket szedték össze. E módszer következtében van manapság a győri múzeum helytörténeti gyűjteményében igen sok (pontosan meg nem állapítható számú!), homokgödröki eredetű, leletösszefüggéseiből kiszakított pénzérem, a régészeti raktárban pedig számos vastárgy, malomkő, és egy, a Kárpát-medence egészének viszonylatában is egyedülállóan nagy, legalább 69 darabból álló középkori edénysorozat. (Sajnos az edényeknek sem lehet megállapítani a pontos számát, részben a leltározás hosszú ideig való elmaradása 116 miatt, részben pedig a későbbi, sorozatos „múzeumi balesetek" okozta keveredés 117 , illetve az erőszakos államosítás atrocitásai miatt.) A szép tárgyakra való összpontosítással magyarázható az is, hogy - Fábry Nándor 1 8 városi mérnök és numizmata egy 1871-es felmérése 119 kivételével - a századforduló előtti nagy építkezések idején nem készült pontos alaprajzi dokumentáció: sem az előkerült sírokról, sem pedig telepjelenségekről. Továbbá, a bencés gimnáziumi értesítőben megjelent évi 120 i — gyarapodási jegyzékeken túl máig hiányzik a Homokgödrökben összegyűjtött középkori leletek rendszerezett és részletes közlése. Eddig ugyanis, csak néhány összefoglalás , illetve egy-egy kiválasztott tárgy leírása és fényképe jelent meg. 122 A közlés elmaradásának káros hatását pedig az fokozza, hogy a bencés gimnázium gyűjteményéből az átszervezések, illetve az 1949-es, erőszakos államosítás során számos homokgödröki lelet elkallódott. E kis kitérő után az eredeti gondolatmenethez visszatérve: a két világháború közti, középkori telepkutatással 23 kapcsolatosan a fenti toposszal szemben arra kell utalnom, hogy ezek földrajzi megoszlása egyáltalán nem tekinthető egyoldalúnak. Hiszen a Dunántúl különböző részein is sikerült feltárni középkori falurészleteket: Tolna megyében Csalogovits (=Csalog) József 124 , Győrött 125 illetve Koroncón 126 pedig Mithay Sándor és Gallus Sándor talált ilyet. Dolgozatom földrajzi keretei miatt a két utóbbi feltárásról érdemes kicsit részletesebben is szólni. Mithay Sándor 1937-ben a nagy kiterjedésű homokgödröki lelőhely egy,
