Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Nagy Péter: Őrizzük meg hagyományainkat! Interjú a Interjú a 75 éves Barsi Ernővel

hatása volt, hogy a fiatalok arra kértek, tanítsam meg nekik is a bemutatott népdalokat. Össze is jöttünk. De ebből a népdaltanulásból rendszeres összejövetel keletkezett, melyeken a népdalok mellé becsempésztem egy-egy kánont. S nem telt bele hat hét, nyolcvan tagú vegyeskarom volt Sályban, mellyel azután már Bárdos, Kodály, Halmos kórusokat, később Bachot, Mozartot is énekeltünk. Februárban pedig hangversenyt rendeztünk a sályi népnek, „falusi szereplőkkel", kultúrház hiányában egy üresen maradt urasági magtárban. Erre lejött Budapestről a Magyar Nemzet zenekritikusa, dr. Gaál Endre, s hatalmas cikkben méltatta hangversenyünket. A cikket felvittem Harsányi Pista bátyámhoz. Nagyon tetszett neki, s azt mondta: írd meg a tapasztalataidat! Szót fogadtam. Megírtam, elküldtem, s hamarosan kinyomtatva 200 tiszteletpéldányt hozott a posta Sály falu zenei művelődése c. tanulmányomból. A Magyar Népi Művelődési Intézet Kis Tanulmányai sorozatnak ez volt a harmadik száma. Az elsőt az én szeretett pataki professzorom, Ujszászy Kálmán írta: A sárospataki főiskola faluszemináriuma címmel, a másodikat Gombos Imre: A népi kollégiumi mozgalomról, s harmadikként következett a sorban az én tanulmányom. Erről a pesti sajtó is nagy elismeréssel írt, sőt mikor Kodály Zoltán is tudomást szerzett róla, kérte Harsányi Istvánt, adjon belőle amennyit csak tud. Ő pedig kiosztotta az akkor induló zenetudományi tanszak hallgatóinak (közöttük ilyen nevek voltak, mint Vikár László, Sárosi Bálint), s beszámolót kért tőlük Sály falu zenei művelődéséből. Állás még ugyan sehol, de a zeneakadémián már beszámolnak írásomból. Kellett ennél nagyobb öröm ! - Ekkor hívták meg a győriek, jöjjön tanítani a Rába partjára. - Közben a zeneakadémia középiskolai tanárképzőjére hívtak hegedűt tanítani, meg is szavazta ott az igazgatótanács, de én ennek utána se mentem. Azt mondtam, vannak Pesten elegen, én vidékre akarok menni, hogy ott csináljak valamit. Beadtam egy állás iránti kérvényt a minisztériumba, s mikor Sály falu zenei művelődése megjelent, kaptam is az országból több ajánlatot, így Győrből is. Negyvenhét szeptemberében jöttem el Győrbe, és ittragadtam. - Megszakadt-e a kapcsolata szülőfalujával, Sállyal? - Nem szakadt meg soha a kapcsolatom. Míg a szüleim éltek, addig, sőt azután is rendszeresen hazajártam és hazajárok. Vakációm nagy részét mindig otthon töltöttem családommal együtt. Még az is megesett, hogy egy karácsonyi szünet alatt betanítottam egy hangversenyre való műsort árván maradt kórusomnak, s újra együtt szerepeltünk, nyugdíjas korom óta pedig - részben kicserélődött tagsággal - népdalkörként folyik a munkánk. A Gárdonyi centenárium alkalmával is rendszeresen hazajártam gyermekkart tanítani, hogy az ünnepségen szerepelhessenek, mivel Sályban nem akadt senki, aki ezt megtette volna. Ez azért is fontos volt, mert a nagy író egykor sályi iskolás volt, itt tanulta a betűvetést és itt találkozott először közvetlenül a magyar néppel. Mikor pedig néprajzi gyűjtéssel újra kezdtem foglalkozni, a sályiak arra kértek, mondjam el nekik is, hogy mit gyűjtöttem a faluban. így hát tartottam az